Külső és belső felújításon esett át a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Sajólád római katolikus temploma. Az 1720-ban barokk stílusban épült Szűz Mária látogatása templomban az ünnepi szentmisét március 16-án Ternyák Csaba egri érsek mutatta be és megáldotta a megújult épületet, melyben a hívek imádságban lelküket Istenhez emelhetik.

Köszöntőjében Varga Béla helyi plébános hálát adott a jó Istennek, valamint köszönetet mondott a magyar kormány, az Egri Főegyházmegye és a hívek anyagi támogatásáért.

Homíliájában az érsek kiemelte, a belső békére csak Istennél lelhetünk. Majd a napi evangéliumról, Jézus színeváltozásáról elmélkedett: Jézusnak szokása volt felmenni egy magas hegyre és ott egyedül imádkozni Ez egy különleges, kiváltságos alkalom, hogy magával viszi a három kiválasztott tanítványát. Az a három tanítvány van vele most a hegyen, akik ott voltak vele később az Olajfák hegyén is, akik tanúi voltak a szenvedésének, tanúi voltak annak, hogy vérrel könnyezett, tanúi voltak annak, hogy úgy imádkozott: Uram, vedd el tőlem ezt a kelyhet! Jézus, mintegy felkészítette őket arra, ami rájuk vár.

Arra a csalódásra, hogy Jézus nem pont olyan messiás, mint akit ők vártak volna. Szükségük volt arra ezeknek a tanítványoknak is, hogy az Úr felkészítse őket azoknak az adományoknak a befogadására, amelyeket Isten készített nekik. Így van ezzel a mai ember is. Így vagyunk ezzel mi is. Ahhoz, hogy lássuk Jézus szenvedését, hogy a mi saját nehézségeinkre is felkészüljünk, Jézus megmutatja magát dicsőségben. Mint ahogy ma is, megmutatja nekünk magát, dicsőségben ebben a csodálatos, megújult templomban, Isten dicsőségére és arra, hogy itt a lelkünket mi is az imádságban Istenhez emeljük. Ahogy Jézus a színeváltozás hegyén átváltozott előttük, arca ragyogó lett, és a ruhája hófehéren tündökölt, úgy ez az átváltozás a templomban is megvalósul.

Amikor az utolsó vacsora szavai és parancsai szerint a pap átváltoztatja a kenyeret és a bort Krisztus testévé és vérévé, úgy bennünket is át akar az Isten alakítani, át akar formálni napról napra egyre inkább, hogy az Isten hűséges és jó gyermekei legyünk. Egész életutunk valójában az Isten szempontjából erről szól. Újabb és újabb lehetőségeket és kihívásokat ad nekünk, hogy terelgessen bennünket őhozzá, hogy mi is átváltozzunk. Bennünket is az Úr át akar alakítani, mert mi is templomok vagyunk. Olyan templomok, akik be akarjuk fogadni Jézus Krisztust a szívünkbe, be akarjuk fogadni az életünkbe. Minden alkalommal, amikor áldozunk, amikor magunkhoz vesszük Krisztus legszentebb testét, akkor ez az átalakítás, ez az átformálás egy új szakaszába lép. Életünk leghétköznapibb tetteiben, leghétköznapibb eseményeiben is rácsodálkozhatunk, hogy azok a véletlenek, amik velünk történnek a mi élettörténetünkben, azok nem véletlenek, hanem az Istennek a szelíd felhívásai arra, hogy egyre inkább hozzá térjünk, hogy egyre inkább beengedjük őt életünkbe és egyre inkább átalakuljunk.

A főpásztor párhuzamot vont a történetben szereplő taníványok e hegyen való és az Olajfák hegyén való alvására. Álmosak vagyunk, elalszunk. Ugyanez a három apostol, az Olajfák hegyén is elaludt. Miközben Jézus a szenvedésére készült és imádkozott, mondta nekik Hát egy órát sem bírtatok virrasztani velem? Ilyen az ember! De Péter, János és Jakab a példa előttünk, hogy úrrá lehet lenni ezen. Amikor felébredtek álmukból, akkor Jézus Krisztusnak igazi küldöttei, igazi követei, igazi hirdetői lettek. És aztán azt mondták Uram, jó nekünk itt lennünk. Mi is megérezhetjük a templomban, Isten közelségében, ahol hozzá emeljük a lelkünket, hogy jó nekünk itt lennünk. Mert az élet kavalkádjából kiszakadva békét tudunk teremteni a lelkünkben és szükségünk van erre a nagy belső békére, amit csak Ő tud megadni nekünk. Amikor körülöttünk forrong a világ és a békevágy bennünk magasra emelkedik, akkor jöjjünk el a templomba, ahol békét találunk.

Ternyák érsek a pálosokról és Sajólád kapcsolatáról is szólt, itt a pálos szerzetesek évszázadokon keresztül hirdették az igét, tanúságot tettek Isten jelenlétéről. És az ő példájuk azóta is itt van. És amikor Csepellényi György boldoggá avatásáért imádkozunk az egész egyházmegyében, akkor valahogy Sajóládon ez az imádság sokkal bensőségesebben szól, mert a sajóládiak tudják, hogy mit köszönhetnek a pálosoknak. Nélkülük nem tértünk volna vissza hitünkhöz, a katolikus hithez. Nélkülük talán elhagytuk volna az Istenben való hitünket is. A templom, a mi templomunk egy olyan hegy, mint amire Jézus felvitte a tanítványait. Itt vagyunk, ahol ima van, átváltoztatás, ragyogás van, és az Istennel való beszélgetés van. És ahol rájövünk arra, amit a szentleckében hallottunk, hogy a mi hazánk a mennyben van. Itt van a mi igazi hazánk, hiszen hisszük azt, hogy földi életünk után vár ránk az örök mennyei boldogság. A templom erre készít fel bennünket – zárta homíliáját a főpásztor.

Ternyák Csaba egri érsek a szentmisében megáldotta a felújított templomot.

A szentmisén jelen volt Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára, Varga Norbert jelenlegi és Pozbai Zoltán korábbi polgármester, Hollósy András Miskolc alpolgármestere, dr. Szentirmay Tamás a Magyar Pálos Rend Tartományfőnöki Hivatalának vezetője, Victor Anna tiszteletes, Farkas Erzsébet Alsózsolca képviselőtestületének világi elnöke, valamint az egyházi, társadalmi és politikai élet számos képviselője.

A sajóládi római katolikus templom külső-belső felújítása közel 142 millió forintba került, s ennek során tetőszerkezeti csere, szigetelés, a toronysisak javítása, valamint homlokzati javítások történtek. Kicserélték az ablakokat, korszerűsödött a vízelvezetés és a világítás, valamint felújították a kerítést, a toronyórát és az orgonákat.

A szentmise után megnyitották a Találkozások címmel készült kiállítást, melyet Varga Béla atya fotóiból állítottak össze. Az alkotó úgy fogalmazott: sokszor érzi úgy, hogy Isten felé a természet útján lehet elindulni, s így találkozni vele, s ez olyan, mint az imádság. Hozzátette: bízik benne, hogy a képeket látva más is indíttatást kap arra, elinduljon és találkozzon a nagybetűs Valakivel.

Ternyák érsek úgy fogalmazott: az emberek, ha a nyitott szemmel járnak a világban, akkor képesek felfedezni Isten csodáit a természetben, a bennünket körülvevő világban, Isten alkotásaiban. „Adja Isten, hogy mi, akik eredetileg mindannyian vakon szülöttek vagyunk, hogy fölnyissa a szemünket a világ szépségei által az Isten szépségére, jelenlétére, és hogy mindannyian eljussunk a vele való találkozás örömére.”

Domán Vivien, Federics Róbert

kép: Szent István Televízió - Federics Róbert