„Krisztus feltámadása a mi feltámadásunk ígérete” – Húsvét vasárnapi szentmise Egerben

  1. április 4. 11:30

Húsvét vasárnap az egri bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek.

„Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat!” – zengett fel a bevonulási ének Húsvét vasárnapján. Feltámadt Krisztus! – ezzel az örömhírrel köszöntötte a főpásztor a jelenlévőket és a közvetítésen keresztül bekapcsolódó híveket. Krisztus győzött a halálon, széttörte a halál bilincseit, uralkodik és mint győztes tért vissza. Örömünket semmi sem árnyékolhatja be, még az a tény sem, hogy most ilyen szűken vagyunk jelen, de tudjuk, hogy a lélek hullámhosszán és a média segítségével együtt lehetünk azokkal, akik most örülnek hozzánk hasonlóan a feltámadás örömének - mondta Ternyák érsek.

Azt kívánom mindenkinek, hogy ez az öröm életünk minden napján ott éljen a szívünkben, mert minden gondunk,  aggodalmunk a Húsvét fényében csekélynek tűnik. A Húsvét fénye átragyogja a halál sötétjét is, a szenvedést is új fénybe helyezi. Ezért a mi örömünk legyőzhetetlen öröm.

 

Ternyák Csaba egri érsek homíliája kezdetén kiemelte, a Húsvét vasárnapi ünnepi szentmise könyörgése rólunk szól: Krisztus legyőzte a halált, ezzel Isten előttünk is kitárta az örökkévalóság kapuját! A Krisztus sírját lezáró kő elhengerítésével számunkra is megnyílt az örökkévalóság kapuja, ez az üres sír legfontosabb üzenete számunkra. Az üres sír láttán Jézus tanítványai sem a feltámadásra gondoltak: amikor Mária Magdolna kora reggel kiment Jézus sírjához és látta, hogy a követ elmozdították a sírtól, arra gondolt, hogy a holttestet elrabolták. Amikor erről értesítette Pétert és Jánost, ők is odamentek és s látták az otthagyott lepleket, a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez külön feküdt összehajtva feküdt egy helyen. Rablók nem szoktak ilyen rendet hagyni maguk után. János apostol amikor ezt látta és az összefüggéseket átlátta, azonnal felismerte, hogy mi történt, és hitt. Ami a fürge észjárású János apostolnak azonnal nyilvánvaló lett, a lassúbb felfogású Péternek hosszabb időbe telt, és a Szentlélek újjá teremtő erejére volt szükség ahhoz, hogy megértse a történteket. Ma is így van ez: van, akinek Krisztus feltámadásának hite könnyen elfogadható, mások talán évekig, évtizedekig birkóznak vele. Amikor viszont Péter apostol befogadta a hitet, akkor, teljes meggyőződéssel és eredményesen hirdette, erről az Szentírás is több helyen ír.

Az Isten Fia nem maradt a sírban, nem maradhatott a halál foglya, a sír nem tarthatta magában az Élőt, aki maga az élet forrása. Krisztus feltámadása mégsem a történelem egyszeri és megismételhetetlen eseménye, hanem keresztségünknek köszönhetően ránk is vonatkozik, Krisztus  feltámadása a mi feltámadásunk ígérete is. Szent Pál apostol is erről érvel, és már Ezekiel próféta is hirdette ezt: "Nézzétek, kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem, és elvezetlek benneteket Izrael földjére". Ezek a szavak Húsvét vasárnapján különleges értelmet kapnak, mert ma teljesedik be a Teremtő ígérete.

Ma, egy olyan időszakban, amikor annyi szenvedés, aggodalom és gyász van bennünk és körülöttünk, ismét megünnepeljük a feltámadás eseményét, amely megváltoztatta az emberiség történelmét és képes újra és újra megváltoztatni a mi életünket is, új lendületet adni. A hosszú élet, az örök élet vágya ott él a szívünkben. Az ember  szeretné, - sok kutatás is van erről - kiiktatni életéből a szenvedést és a halált, de ez nem sikerül. Krisztus példája arról tanúskodik, hogy Isten terveiben ez másként van, éppen ezeken a próbákon keresztül vezet az út az új életbe. Így az örök élet nem a földi élet meghosszabbítását jelenti, hanem az ember újjászületését, belépését az új teremtésbe, ami valami újnak a kezdete. A halál kapuja erről az oldalról nézve félelemmel teli átkelő, út az ismeretlenbe, amelyet gyengeség és szenvedés kísér. A másik oldalról viszont az új teremtés világa, amelyhez életünk előrehaladtával napról napra közelebb kerülünk.

Életünk fókuszpontja odaát van, amely felé minden napunk konvergál. Krisztus feltámadása után ez a nap a hívő embert nem csak szorongással, hanem kíváncsi várakozással is eltölti, azzal az izgalommal, amely a gyermekekben él, amikor ajándékot kapnak. Túláradó örömmel tölt el bennünket Krisztus halál feletti győzelme, hiszen általa megnyílt a föld, vele kinyílt az átjáró, és bennünk él a remény, mely értelmet és örök célt ad életünknek. Olyan nagy remény ez, amely túlmutat azon a határvonalon, ahol a földi remények véget érnek. Szent Pál apostol világossá teszi, hogy ezt a nagy reményt nem szabad összetéveszteni olykor kicsinyes földi várakozásainkkal: a mi reményünk az örök életre szól!

Ez a remény ugyanakkor nem fordít el minket a világtól, ellenkezőleg: erőt és új motivációt ad nekünk ez a biztos remény, hogy földi feladatainkat jól teljesítsük, komolyan és felelősen, mások javára, mások szolgáltatába állítva életünket, hogy az emberek boldogsága egyre teljesebb lehessen. Ez a mi igazi húsvéti távlatunk, amely miatt hála, béke és öröm tölti el szívünket - zárta homíliáját Ternyák Csaba egri érsek.

 

 

Bérczessy András

kép: Szent István Televízió – Federics Róber, Vozáry Róbert