A tartalomból:

Mindenszentek ünnepe, Halottak napja - A keleti egyház már 380-ban megtartotta Mindenszentek ünnepét, az egyház vértanúiról, minden szentről megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be az ünnep, aki a római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) bővítette az ünneplendők körét: "a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette Mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827-844) november 1-jére helyezte.

November 2-án, Halottak napján a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, de különösképpen "a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről". Az egyház kezdettől imádkozik az elhunytakért. A Halottak napjáról először 998-ban emlékeztek meg, majd a 11. században a clunyi bencés szerzetesek hatására széles körben elterjedt. Az egyház ezen az ünnepen "bizalommal kér" kegyelmet Istentől az elhunytaknak.

Mindenszentek ünnepe Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap.

Világvége - Néhány hónappal ezelőtt, itt-ott – a világjárvány miatt – már a világvége-hangulat is megjelent az emberek között. A világvégével kapcsolatosan jövendöléseket is olvashattunk a lapokban és az elektronikus felületeken. Ezek pedig egyáltalán nem a biztonságérzetünket erősítik. Az emberek többsége különböző félelmekkel van tele. Féltjük az egészségünket, az életünket, az anyagi jólétünket és aggodalommal tekintünk a jövőbe. Szinte az összes fejlett nyugat-európai ország lakói pesszimisták a nemzetük és a világ jövőjével kapcsolatban.

Az interneten a világ végével kapcsolatban sokféle próféciával és jóslással lehet találkozni, de a világvége közgondolkodásban jelen lévő érzete egyáltalán nem azonos a keresztény hit szerinti világvége értelmezésével. A világvége a közgondolkodásban természetes folyamatok következménye. A keresztények szerint azonban vallási esemény: Isten közvetlen beavatkozásának eredménye, amely a föltámadt Jézus Krisztus visszatérésével következik be. A világ nem pusztul el, hanem ahogy a Biblia írja, „új eget és új földet” teremt Isten. Ez az esemény, amely az Úr Jézus második eljövetelével következik be, valami újnak a kezdetét jelenti.

Kétségtelen tény, hogy a megváltó Jézus beszélt a világ végéről, az Ő második eljöveteléről, ennek az előjeleiről. Búcsúbeszédében ezt mondta az apostoloknak: „nem hagylak árván titeket, visszajövök hozzátok.” (Jn 14,18) Nemcsak az Apostoli hitvallásban, a Hiszekegyben (újra eljön ítélni élőket és holtakat), hanem a szentmisében máshol is megvalljuk az Ő második eljövetelét, amely a világ végéhez kapcsolódik. „Halálodat hirdetjük Urunk és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz”. – Mondjuk, hisszük, valljuk és hirdetjük!

Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy a Biblia alapján Jézus második eljövetelének hét előjeléről szoktunk beszélni (az evangéliumot hirdetik minden teremtménynek, Izrael elfogadja Jézust Messiásnak, az Antikrisztus fellépése, Illés és Hénok megjelenése, háborúk és viszályok a világban, kozmikus katasztrófák és az Emberfiának megjelenése), de ezek alapján nem lehet megállapítani, hogy mikor jön el a világvége. Jézus beszélt a világvége (paruzia) időpontjáról is, de nem azért, hogy számolgassunk. Több alkalommal is kijelentette: „Nem tudjátok sem a napot, sem az órát.” (Lk 12,40, Mt 25,1-13) Az Emberfia úgy jön el, mint a tolvaj (Mt 24,43), vagy mint az idegenből váratlanul hazatérő gazda (Lk 12,37). Eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok (Lk 12,40).

Nyilvánvaló, hogy a megváltó Jézus nem egy világvégével fenyegetődző próféta volt. Végső időkre vonatkozó beszédeiben csak azt hangsúlyozta, hogy újbóli eljövetele biztosan be fog következni; ez pedig az ítélet és az üdvösség megvalósulásával számunkra egy vigasztaló ígéret. Azon, hogy mikor következik be, nem érdemes töprengeni. Két okból. Egyrészt Jézus mondta, hogy ezt nem tudhatjuk, csak az a biztos, hogy eljön ez az idő. Másrészt, aki Isten törvényei és Jézus tanítása szerint él, az egészen biztos, hogy minden időben méltó lesz arra, hogy Krisztus második eljövetelekor nyugodt szívvel állhasson Isten színe elé.

A diákok találják meg azt, ami boldoggá teheti az életüket - Szent Gellért-díjat vehetett át dr. Kovácsné Nikházy Eleonóra az egyházmegyei tanévnyitó ünnepségen Ternyák Csaba egri érsektől. A miskolci Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola igazgatónőjét, amint a laudációból megtudhattuk, a pedagógus pálya iránti elköteleződése, alázata, a katolikus iskolák közösségeinek összekovácsolásáért végzett kitartó, áldozatos munkája tette méltóvá a kitüntetés elnyerésére. 2012-től a főpásztor megbízta az iskola vezetésével, melyet a tantestület örömmel fogadott és támogatott. Vezetői hozzáértése megmutatkozott az iskola folyamatos fejlesztésében, fejlődésében. 2017-ben a pedagógus életpálya modell mesterpedagógus fokozatába került.

Katolikus családban nőtt fel, vallását gyakorolja. Családjával rendszeresen jár templomba, szívesen végez felolvasói szolgálatot, él a szentségekkel. Az Újdiósgyőri Szent Imre plébánia képviselő testületének aktív tagja, a város plébánosait ismeri, élő kapcsolatot ápol velük. Rátermettségét, szakmai tudását bizonyítja, hogy az egyházi iskolák igazgatói munkaközösségének vezetőjévé választották. Folyamatos szakmai segítséget nyújt az újonnan megalakuló egyházi intézmények vezetőinek.

Katona István püspök kitüntetése - Fraknói Vilmos-díjban részesült Katona István nyugalmazott egri segédpüspök. A kiemelkedő jelentőségű történész-püspökről elnevezett Fraknói Vilmos-díjat Katona István nyugalmazott egri segédpüspök kutatói és egyházszervezői munkájáért kapta meg. Ugyancsak Fraknói Vilmos-díjat vehetett átr Véghseő Tamás, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora is. A díjat Soltész Miklós egyházi ügyekért felelős államtitkár adta át.