A tartalomból:

Főegyházmegyei találkozó május 7-én -  . május 7-én Főegyházmegyei találkozó lesz az Egri Bazilika felújítása miatt a mezőkövesdi Jézus Szíve templomban. Ez az összejövetel fontos állomása lesz a 2023. évi püspöki szinódust előkészítő szinodális folyamatnak. A soron következő szinódus címe: Egy szinodális Egyházért: közösség, részvétel és küldetés. Mint ismert, a Szentatya kezdeményezése nyomán ezt a szinódust minden egyházmegyében széles körű konzultáció előzi meg. Az Egri Főegyházmegyében 2022 januárjában vette kezdetét a konzultációk szakasza. Minden plébánia megkapta azokat a témákat, amelyeket elsősorban közösségi megbeszélésekre szántak a képviselőtestületeknek, az imacsoportoknak, az ifjúsági csoportoknak, a családközösségeknek. Ezekre a megbeszélésésekre 2022. február 28-ig volt lehetőség. Célcsoportok is létrejöttek: a papság, a szerzetesek, a plébániai közösségek, az ifjúsági csoportok, a lelkiségi mozgalmak és családi közösségek, karitász csoportok és karitatív szervezetek, hitoktatók, köznevelési intézmények, valamint a felsőoktatási intézmények tagjaiból. A május 7-i találkozó 10 órakor érseki szentmisével kezdődik, melyet Ternyák Csaba egri érsek mutat be, majd előadások hangzanak el a szinodális folyamatról. Az összejövetel záróimádsággal, majd közös ebéddel zárul. Az összejövetelre a plébániák, katolikus iskolák, egyházi közösségek néhány fős küldöttségét várják. A szinodális folyamat segíti az Egyházat abban, hogy a dialógus révén közösségeinket építsük, és hitelesen éljük meg missziós küldetésünket.

A menekültek segítségére sietnek - A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízta a Katolikus Karitászt, hogy különös figyelemmel és gonddal, a magyar állami szervekkel és más segélyszervezetekkel együttműködve legyenek az Ukrajnából Magyarországra érkező menekültek segítségére, és vegyenek részt az ellátásukban. A felkérést követően a Katolikus Karitász gyorssegélyt indított a legkiszolgáltatottabbaknak, akiknek családjuk, vagy saját jövőjük érdekében el kellett hagyniuk otthonukat. A menekültek ellátására felkészítette kelet-magyarországi logisztikai központját és a határ közelében található önkéntes csoportjait a segélyszervezet. Az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ is bekapcsolódott a háborús menekültek támogatásába. A Főegyházmegyei Karitász Központban (Eger, Szaicz Leó u. 7.) és a miskolci Karitász PONTban (Miskolc, Király u 5/A - Szinva park) folyamatosan fogadják a felajánlásokat. Árvai Ferenc atya, egyházmegyei karitászigazgató munkatársaival a magyar-ukrán határ mellett Barabás településen személyesen vesz részt a segítő munkában. A plébániai karitászcsoportok a központtal együttműködve gyűjtik az adományokat. Számlaszámuk, ahová pénzadományt lehet eljuttatni: Főegyházmegyei Karitász Központ Eger CIB 10700282-48854209-51100005. E-mail címük: eger.caritas@gmail.com

Kérdések a szenvedésről - Magyar nyelven is sokan olvasták már Albert Camus francia író Pestis című regényét, melyben egy fiktív pestisjárványt mutat be. A történet egyetlen bizonytalan pontja a pontos időpont, minden egyebet (helyszín, a betegség tünetei, a szereplők reakciói, stb.) részletesen és realisztikusan mutat be. Ezzel valószínűleg azt sugallja az író, hogy bármikor megtörténhet egy ilyen katasztrófa. A regényben nagyon sokan meghalnak. Karantént rendelnek el: senki sem hagyhatja el a várost. A regény csúcspontja a városi bíró kisfia halálának részletes leírása, és filozofikus jellegű bemutatása annak, hogy az emberek hogyan reagálnak a járványra, illetve az ártatlan kisfiúnak a halálára. Vannak olyanok, akik meginognak még a hitükben is, mert nem értik, hogy Isten hogyan engedheti meg azt a sok testi-lelki szenvedést és az ártatlan gyermekek halálát, ami együtt jár a pestisjárvánnyal. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora többek között arról is ír cikkében, hogy nagyon valószínű, hogy a nagyböjti időben és a világjárvány idején nekünk is vannak ilyen és ehhez hasonló kérdéseink. A rossznak, a betegségnek, a szenvedésnek, főképpen az ártatlanok szenvedésének jelenléte a világban elgondolkodtat bennünket.  A szenvedésnek a problémája nem csupán egy filozófiai probléma, hanem egzisztenciális kérdés. A beteg, szenvedő embernek is vannak kérdései. Vajon miért kell annyit szenvednem? Miért „büntet” engem a jó Isten, amikor semmi rosszat sem tettem?  Ha az Isten jó és mindenható, akkor miért van annyi rossz és szenvedés ebben a világban? A filozófusok sokféle választ adtak ezekre a kérdésekre. A Bibliából tudjuk, hogy az Isten mindent jónak teremtett. Van olyan rossz, ami hozzátartozik ahhoz a fejlődő világhoz, amelyben élünk (természeti katasztrófák). A betegség sem Isten büntetése, hanem a véges emberi természet velejárója. Az erkölcsi rossz (a bűn) eredetileg nem tartozott a világhoz, hanem a véges és tökéletlen szabad akaratnak a következménye. Nyilvánvaló, az erkölcsi rosszat az Isten nem akarhatja, hiszen az ellene mond az ő végtelen szentségének.
A cikket teljes terjedelmében az áprilisi számban olvashatják.