A tartalomból:

Novemberi fohászok - Mindenszentek ünnepe és a Halottak napja miatt novemberben gyakrabban gondolunk elhunytjainkra. Szép dolog, amikor kimegyünk a temetőbe, szeretteink sírját rendbe rakjuk és virágokat helyezünk el rajta, de ne feledkezzünk meg az imádságról sem. Már az ószövetségi Szentírás is erre biztat bennünket: „szent és üdvösséges dolog imádkozni a halottakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneiktől” (2 Makk 12,45).  A katolikus keresztények leggyakrabban a következő fohásszal imádkoznak az elhunytakért: „Adj Uram örök nyugodalmat nekik’”, amire válaszként azt szoktuk mondani: „És az örök világosság fényeskedjék nekik”. Érdemes azon elgondolkodnunk, hogy miért is imádkozunk. Mit jelent az örök világosság és nyugalom fogalma? Dolhai Lajos, az Egri Érseki Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy A temetőben legtöbbször azért szoktunk imádkozni, hogy Isten, a mi mennyei Atyánk adjon örök nyugodalmat elhunyt testvéreinknek. Imádkozzunk azért is, hogy Isten kegyelme adjon lelki nyugalmat és békét nekünk, élőknek is, akik olyan nehezen tudunk belenyugodni szeretteink halálába. Nagy áldás lenne számunkra, ha gondolnánk Jézus vigasztaló ígéretére is: „Én vagyok a feltámadás és az élet: aki bennem hisz, még ha meg is halt, élni fog” (Jn 11,26).

Teremtésvédelmi referensek találkozója  - A sarudi Genezáret Katolikus Lelkigyakorlatos Ház, Ifjúsági- és Sportüdülő adott otthont az egyházmegyei teremtésvédelmi referensek országos találkozójának október 4-5. között. Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnöke a két napos rendezvényről szólva elmondta, céljuk, hogy válaszokat találjanak arra, mit tehet az egyház a közös otthon, a teremtett világ megóvása érdekében. Utalt Ferenc pápa napokban megjelent Laudate Deum kezdetű apostoli buzdítására, amely az éghajlatváltozásról szól, melyben leírja, hogy az emberiség régóta tud az óriási problémáról, ennek ellenére érdemben nem teszünk semmit. Az utolsó órában vagyunk, lassan olyan szintűvé válik a klímaváltozás, amit az emberiség már nem tud uralni. „A teremtésvédelem lényege az, hogy megtanuljunk szerényebben élni. A Föld erőforrásai végesek. A keresztény ember talán ezt mutathatja meg, hogy nem tragédia szerényebben élni. A referensek abban segítenek, hogy a katolikus iskolákban és a plébániák mindennapjaiban jelen legyen ez a téma.”

A találkozón Ternyák Csaba egri érsek mutatott be szentmisét. Prédikációjában a főpásztor egyebek mellett arról beszélt, hogy a hívő ember a teremtett világgal együtt, pusztán a létezésével is Isten dicsőségét hirdeti. Hit nélkül, Isten nélkül az emberen elhatalmasodik az önzés és a saját egyéni szempontjait fontosabbnak tartja, mint a világ védelmét. Az önzés ellen úgy küzdhetünk, hogy alázattal elismerjük, hogy nem mi vagyunk a világ urai. Ezért kezdődött el néhány évvel ezelőtt az Egri Főegyházmegye katolikus iskoláiban egy ilyen irányú nevelő munka. A legnagyobb szolgálat az, ha a következő generációt Istenbe vetett hitre és a teremtett világ védelmére neveljük.

Ki volt Csepellényi György? - A több hónapon átívelő, Csepellényi Györgyre fókuszáló cikksorozat keretében röviden szeretném bemutatni az olvasóknak Csepellényi György pálos rendi szerzetes, missziós pap, mártír életét. Csepellényi György 1620 körül, más forrás szerint 1626-ban született a Trencsén vármegyei Biccsén, nemesi származású családban. 1643. május 3-án a felsőelefánti Keresztelő Szent János pálos rendi kolostorban tette le szerzetesi fogadalmát. 1660-ban rendje a máriavölgyi kolostor alperjelének nevezte ki, innen előbb Terebesre került, majd Felsőelefánton is szolgált. A környékbeli Nagyappony és Kisappony falvakban több száz családot térített vissza a katolikus hitre, sőt visszaszerezte az üresen álló katolikus templomot és plébániát is. 1669. június 5-én a rend Csepellényit nyolc társával együtt küldte misszióba a már ott szolgálatot teljesítő páterek mellé Felső-Magyarországra. Csepellényi füzéri plébános lett és 1673-ra hét falut térített vissza a katolikus hitre. A füzéri plébánián ejtette foglyul protestáns bujdosó katonák egy csoportja 1674. március 26-án. Két hónapon keresztül hurcolták magukkal, és gyötörték válogatott, kegyetlen kínzásokkal, melyeket állhatatosan tűrt. Katolikus hitéhez való ragaszkodása miatt 1674. május 24-én az Egerfarmos határában fekvő Szőke pusztán fejezték le. Holtteste napokig hevert a pusztában, a szemtanúk szerint romlatlanul, melyet Nagy János mezőkövesdi plébános temetett el az egerfarmosi templomban. Temetését csodás események sora kísérte. 15 évvel Csepellényi halálát követően, Barilovich Lajos pálos rendi generális kérésére 1689. április 29-én Fenesy György egri püspök kanonizációs vizsgálatot indított Csepellényi ügyében. Barilovich 1689-ben, miután engedélyt kapott Fenesy György egri püspöktől, elszállíttatta Csepellényi földi maradványait a rend sátoraljaújhelyi, Szent Egyed tiszteletére felszentelt templomába, melynek legújabb kápolnájának kriptájában helyezték el. Tisztelete túlélte az évszázadokat, boldoggá avatását többször is kezdeményezték (1689-ben, 1769-ben és 1949-ben), azonban nem sikerült végigvinni az eljárást. 1974-ben Nagy-Bozsoky József orvosnak sikerült azonosítania Csepellényi földi maradványait. 1989. május 27-én, Sátoraljaújhelyen, temetésének 300. évfordulóján egy tölgyfa ossariumban, korábbi kriptájában helyezték el csontjait – írja cikkében Benei Bernadett.

Minden nap támogatást kérek Istentől - Ternyák Csaba egri érsek a Szent Gellért-díj arany fokozatával tüntette ki Kovács Miklósnét, a karcagi Györffy István Katolikus Általános Iskola és Szent Erzsébet Óvoda igazgatóját. A kitüntetett nemcsak a nevelési-oktatási intézmény vezetőjeként, de az egyházközségi képviselőtestület tagjaként is nagy munkát végez a településen.

– Nádudvaron születtem 1963-ban, istenhívő, boldog családban nevelkedtem húgommal együtt – mondta Kovács Miklósné. –  Az általános iskolai tanulmányaimat szülővárosomban végeztem, majd a hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium orosz tagozatán érettségiztem. 1986-ban a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szereztem orosz-történelem szakos általános iskolai tanári diplomát. 2002-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen elvégeztem a közoktatás vezető szakot és szakvizsgát tettem. 2019-ben a Debreceni Egyetemen mesterfokozatot és okleveles középiskolai történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szakképzettséget szereztem.

Amikor friss diplomával a kezemben 1986-ban elindultam állást keresni, az egyik kiszemelt hely ez az iskola volt. Felvettek, s azóta Karcag lett az otthonom. Lapunkban a Szent Gellért-díj arany fokozatával kitüntetett Kovács Miklósnét mutatjuk be lapunkban.