A tartalomból:

„Azért imádkozunk, hogy megszűnjenek a háborúk…” - Sokéves hagyományunknak megfelelően, decemberi számunkban az egyházi év végén készítünk számvetést főpásztorunkkal, Ternyák Csaba érsekkel.

— Főtisztelendő Érsek Úr! Komoly eseményekben gazdag esztendőt zárunk. Nagyon sok emlékezetes programmal. Februárban nyitották meg Csepellényi György boldoggá avatási eljárását, áprilisban a Magyar Katolikus Egyház nemzeti zarándoklatot hirdetett Rómába, szeptemberben egyházmegyei találkozót tartottak, amelynek keretében sor került a felújított egri bazilika megáldására… Hogyan emlékszik vissza ezekre a programokra?

— Habár ezek az események fontosak számukra, nem szabad elfelejtenünk, hogy mi nem egy programszervező iroda vagyunk, hanem Isten zarándok népe. Minden program nagyszerű, ha a híveinket közelebb viszi Istenhez, és ha felkelti azok érdeklődését, akiknek életében a hit elhalványult, de szívükben ott él a visszatérés vágya. A legszebb programjaink személyesek: az Istennel való beszélgetés alkalmai, a napi imádság, a vasárnapi szentmisék, egy életgyónás, a tudatos jócselekedetek, és még hosszan sorolhatnám...

(Az interjú az Egyházmegyei Hírek decemberi számában olvasható.)

Advent: az Úr eljövetele - Az idei esztendőben december 1-jén, vasárnap vette kezdetét az advent, a karácsonyt előkészítő időszak. Ez a szó a latin „adventus Domini” kifejezésre utal, ami annyit jelent: az Úr érkezése, az Úr eljövetele. Szent várakozás ez, ami megelőzi a Messiás, a Megváltó érkezését. Várakozunk négy héten át azért, hogy karácsony titka megérlelődjön bennünk, hogy méltó módon tudjuk befogadni a kisgyermekként közénk érkező Istent, az Élet Urát. Az újkorban alakult ki az adventi koszorú szimbóluma. A fenyőágakból font koszorúra elhelyezett négy gyertya az adventi időszak négy vasárnapjára utal. A pirkadat előtt, hagyományosan hajnalban bemutatott szentmisék, az úgynevezett rorate misék, az adventi időszak liturgikus sajátosságának számítanak, elnevezésük pedig a latin miseének kezdő sorának, a „Rorate coeli de super et nubes pluant iustum!” (Magyarul: „Harmatozzatok, égi magasok és a felhők hozzák az igazat!”) mondatnak a rövidítése. Ezekben a hetekben a keresztény ember próbál elcsendesedni, önvizsgálatot tartani. Várakozásunkban imádkozzunk teljes reménységgel és bizonyossággal az ő szeretetében, és higgyünk eljövetelében.

Kispapok beöltözése, lektorok avatása - Az őszi lelkigyakorlat végén, november 22-én az Egri Érseki Papnevelő Intézetben három papnövendék ölthette magára először a reverendát, Krisztus Király vasárnapján pedig Ternyák Csaba egri érsek négy lektort avatott a bazilikában.

A főpásztor szentbeszédében kifejtette: az evangélium Jézus és Pilátus találkozását idézi elénk, ez valójában két világ találkozása, s felvetődhet a kérdés, melyik a király és melyiknek van valódi hatalma? Jézustól azért félnek a hatalmasságok, mert ő az igazság, Isten Igazsága, a szeretet Igazsága, s az egyház ennek a letéteményese ma is. Az a feladata, hogy tanúságot tegyen erről minden korban, minden népnek, minden embernek.

Az érsek a kispapokhoz szólva elmondta: „Köszönöm nektek, hogy miután a Mester kiválasztott titeket és meghallottátok hívó szavát, ti bátor és felnőtt döntéssel választottatok! Megválasztottátok Krisztust a ti királyotoknak.”

 A főpásztor elmondta még, hogy mindenki meghívást kap arra, hogy Krisztus királyságát megerősítse saját életében és a közösségben, s a szolgálat nagysága nem a ránk bízott feladat nagyságától függ, hanem attól, akinek szolgálunk. Ezért tehát mindannyiunk szolgálata egyaránt fontos, hiszen a legnagyobb Urat, a Királyok Királyát szolgáljuk!

Az érsek a hivatás elmélyítésére buzdította a papnövendékeket, s megköszönte Vízi János, Michał Bartosz Muszyński és Dolhai Lajos rektoroknak és a tanároknak a papnevelés területén végzett hűséges és áldozatos szolgálatot.

Karácsony: az Úr születése - Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ. A karácsonyt december 25-én ünnepeljük. A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben. Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben azt többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re.

Karácsony napját négyhetes adventi időszak előzi meg, ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak: e szokás nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben.

A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről. Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus szüleivel, Máriával és Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be.

A karácsonyfa-állítás a 17. századtól, német területről terjedt el, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől szokásos. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés és a kántálás.

Juhász Ferenc: Magányos misszió - A boltos, aki ismerte a környéket, figyelmeztette a papot, ne menjen egyedül oda. És semmiképpen ne menjen gyalog! Várja meg inkább a reggelt. Minden ellene szólt tehát annak, amit tenni készült. Este ment, egyedül és gyalog. S mert érzett némi kockázatot vállalkozásában, még több nápolyit, cukorkát és ezt-azt vásárolt. A családban, akikhez készült, négy gyerek van: egy kislány és három fiú. A legnagyobb talán tízéves lehet. Apa karácsonyra hazaszökik – súgta meg a középső fiúcska bizalmasan a papnak, egyik mise után a sekrestyében. Így derült ki, hogy nem élnek könnyen.

(Az írás folytatása az Egyházmegyei Hírek decemberi számában olvasható.)