A tartalomból:

Szentmise Egerfarmoson Csepellényi György boldoggá avatásáért - Ternyák Csaba egri érsek Csepellényi György boldoggá avatásáért mutatott be szentmisét május 24-én Egerfarmoson. A szentmisén megemlékeztek Csepellényi György pálos rendi missziós papról, füzéri plébánosról, akit 1674. március 26-án (Húsvét másodnapján) a füzéri plébánián foglyul ejtettek és elhurcoltak. A következő két hónapban, miután megfosztották szerzetesi ruhájától, válogatott kínzásokkal gyötörték, például dohányt vágtak a hátán, ütlegelték, késekkel és baltákkal vagdosták a testét. A forrásokból ismeretes, hogy hívei komoly összegű váltságdíjat fizetettek volna érte, de kínzói még pénzért sem váltak meg tőle. Nagy szálka volt szemükben Csepellényi sikeres missziós tevékenysége, mely során a pálos szerzetes hét falu kálvinista lakosságát vezette vissza a katolikus egyház kötelékébe. A rengeteg kínzást követően Csepellényi Györgyöt 1674. május 24-én az Egerfarmos határában fekvő Szőke pusztán fejezték le. Holtteste napokig temetetlenül hevert, végül Nagy János engedélyt kapott arra, hogy illő módon eltemesse, aki a vértanú sírhelyéül az egerfarmosi templomot választotta.

A szentmise ünnepi szónoka Puskás Antal pálos tartományfőnök volt, aki elmondta: a mai időkben is nagyon aktuális, amit Csepellényi György képviselt. Összegyűjteni azt, ami elveszett, elmenni azokért, akik elsodródtak. Ezzel tulajdonképpen Boldog Özséb karizmáját élte meg, akinek össze kellett gyűjtenie a szétszóródott remetéket. Egy másik korban vagyunk, más problémák között. 21. századunk sokban különbözik György vértanú idejétől, de könnyen felismerhetjük ugyanazt az ínséget, amit ő oly érzékenyen meglátott, és amelyre a kornak szükséges választ adott. A mi korunkban is működik ugyanaz az erő, amely az embereket Istentől és egymástól el akarja választani.  Mi is arra kaptunk meghívást, hogy a későbbi századok rólunk is úgy emlékezzenek meg, mint Krisztus apostolairól. A szentmisén az Egri Főegyházmegye számos plébániájáról érkezte papok és hívek.

Jézus Szíve - Mintha minden ünnep júniusban akarna lenni! Úrnapja, tanévzárók és ballagások, papszentelés és primíciák, Jézus Szíve búcsúk. Ha ki kellene választani a legbeszédesebb témát, akkor – anélkül, hogy a többit háttérbe szorítanánk –, mégiscsak a Jézus Szíve-tisztelet az első. Június hónapban ugyanis a világon mindenütt a Jézus Szíve-tisztelet áll az imádságos gondolkozás homlokterében. Különösen most, hogy ennek a tiszteletnek 350 éves évfordulóját tartjuk.

A jubileum alkalmából, „Megjavítani a javíthatatlant” címmel nemzetközi konferenciát tartottak Rómában. Arra emlékezve, hogy Paray-le-Monialban, Alacoque Szent Margitot az Úr kegyelmi látomásokban részesítette. Ennek nyomán, egy jezsuita lelkivezető közreműködésével megszületett a Jézus Szíve-tisztelet. A tisztelet kifejezése a legismertebb ábrázolás is: a Jézus-szobrokon és festményeken a kívül megjelenő szív.

Juhász Ferenc pasztorális helynök arról is ír cikkében, hogy a mai ember számára kissé szokatlan ábrázolás, amikor a szívet külön vesszük a testtől. A múltban azonban ez nem volt ritka. A múlt századok embere ezzel nem a barbárságát fejezte ki, hanem azt a szeretetet és odaadást, amit mindig is a szívhez kötött. A szív az ember személyiségnek és valójának a lényegét, a szeretetének és vonzalmának a teljességét jelenti. Gondoljunk csak Oscar Wilde Boldog Herceg meséjére. Mesén túl, a valóságban is meggyőződhetünk arról, hogy a szeretet teljes kifejezése a szív odaadása. Nem kell sokat visszamenni a történelemben, épp az Egri Bazilikában, Pyrker érsek szíve nyugszik az altemplomban. Némi költői fantáziával szólva – ott dobog. Akik arra járnak és szembesülnek a ténnyel, nem tudnak megrendülés nélkül távozni, mert az a hely ott, valakinek a szívét őrzi. Elődeink nagy tisztelete a szív iránt megfordítja az irányt, és nem a hely őrzi a szívet, hanem a szív őrzi a helyet. Tekintsünk így Jézus Szívére is! Nem mi tartjuk meg őt azzal, hogy ebben a hónapban hozzá fordulunk, hanem ő tart meg bennünket.

Érseki látogatások - A bódvaszilasi Munkás Szent József templom fennállásának 250. évfordulójára megújult a toronykereszt, restaurálták a fő- és a mellékoltárt. A templombúcsú alkalmából Ternyák Csaba egri érsek mutatott be szentmisét május elsején. Bukovenszki Zoltán plébániai kormányzó köszöntötte a főpásztort, s elmondta: 1774-ben fejezték be a templom építését. Ternyák érsek a szentmise kezdetén megáldotta a felújított épületrészeket. Szentbeszédében az érsek kiemelte, ha a mai nap üzenetét egy mondatban akarnánk összefoglalni, akkor azt Szent Pál szavaival tehetnénk leginkább: „Bármit tesztek, tegyétek szívből, hiszen az Úrnak és nem embereknek teszitek!” Munkás Szent József ünnepén, a munkáról, Szent Józsefről, a munkásról és a munkás fiáról, Jézusról elmélkedünk.

---------------------

A Cserépváraljai Munkás Szent József tiszteletére szentelt római katolikus templom 1960-ban épült, melyet a felújítást követően Ternyák Csaba egri érsek áldott meg május 1-én. A munkálatok során tetőcsere, teljes villamossági felújítás, csapadékvíz-elvezetés, akadálymentesítés, az ablakokon és ajtókon üvegcsere történt, a torony külső falazatának, valamint a harangoknak a mechanikai és esztétikai felújítása és automatizálása is megtörtént. A szentmise végén Lipcsák János plébános örömét fejezte ki, hogy az egyházközség olyan hívekből áll, akik mindig lelkesen veszik ki a részüket a feladatokból és köszönetet mondott a főpásztornak a jelenlétéért.

---------------------

Ünnepi szentmise keretében szolgáltatta ki 27 pétervásárai fiatalnak a bérmálás szentségét Ternyák Csaba egri érsek 2024. május 12-én. Az érsek szentbeszédében a keresztények feladatairól beszélt, melyek közül a legfontosabb és legnehezebb Jézus Krisztus megismerése. Az apostoloknak három évük volt erre, s kevésnek bizonyult, ezért mondhatjuk, hogy egy egész élet kell ehhez. A mennybemenetelt, az ígéret beteljesedését ünnepeljük, hiszen Jézus ugyan elment, de a Szentlélek által és a szentségekben köztünk maradt. A keresztség által meghaltunk a bűnnek, a szentáldozásban találkozunk vele, és a bérmálásban megerősít bennünket.

Átadták az Egri Érsek bora címeket - Az Egri Érsek bora díjat 2015-ben alapította az Egri Főegyházmegye főpásztora, Ternyák Csaba érsek. Ezzel a címmel a főegyházmegye területén található borvidékek legkiválóbb borászainak munkáját ismerik el. Ficzek László általános helynök köszönetet mondott a hegyközségeknek, akik a 2024-es év borainak jelölésében közreműködtek. Köszönetet mondott Dr. Gál Lajos borásznak, aki idén is koordinálta a nyertes borok kiválasztását, amelyet a Ternyák Csaba érsek úr által vezetett, és erre a célra összehívott bizottság a borbírálat szabályai szerint végzett.

Az Egri Érsek Bora 2024. címre a következő borok jogosultak:

• „Bükk – fehér bor” kategóriában Virág Tamás: Szürkebarát 2023. évjárat
• „Mátra – fehér bor” kategóriában: Szőke Mátyás és Zoltán, Mátrai Pinot Gris 2023. évjárat
• „Mátra – Rosé” kategóriában: Szőke Mátyás és Zoltán, Kékfrankos Rosé Mátra 2023. évjárt
• „Tokaj – száraz bor” kategóriában: Patrícius Borház Zrt., Patrícius Tokaj Furmint Selection 2022. évjárat
• „Tokaj – édes bor” kategóriában: a Péter Pincészet Tokaji Aszú 6 puttonyos 2017. évjárat
• „Eger – fehér bor” kategóriában: Soltész Birtok Kft, Egri Chardonnay 2021. évjárat
• „Eger – vörös bor” kategóriában: Thummerer Vilmos, Egri Cabernet franc Superior 2018. évjárat
• „Egri Bikavér” kategóriában: Thummerer Vilmos: Egri Bikavér Superior 2017. évjárat

Az Egri Érsek Misebora címet a Péter Pincészet Tokaji Aszú 6 puttonyos 2017. évjárat bora nyerte el.