A tartalomból: 

Szent István napi érseki szentmise - Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában celebrál ünnepi szentmisét augusztus 20-án 10 órakor, amelyre szeretettel várják a híveket.

Hivatástisztázó lelkigyakorlat - Az Egri Szemináriumebben az évben is várja hivatástisztázó lelkigyakorlatra azokat a fiúkat, akik érdeklődnek a papi hivatás iránt. Az esemény az Egri Érseki Papnevelő Intézetben (Foglár u. 6.) kerül megrendezésre, 2025. augusztus 10-13. között. A középiskolás korú, vagy annál idősebb fiatalokat várják. Az alsó korhatár 14 év. Jelentkezni a spirituálisnál lehet: loczitamas76@gmail.com. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a Szeminárium vezetői és kispapjai.

Menekülés az Úrhoz - Ha elolvassák ezt a jegyzetet, és kedvük támad Ady Endre versét meghallgatni Latinovits Zoltán előadásában, nem fogják megbánni a ráfordított időt. A gondolat onnan jött, hogy az elmúlt hetekben sokat töprengtem az imádságnak azon a formáján, amit a misztikusok szemlélődésnek neveznek. A szemlélődés, az Úrral való egyesülés lelki síkon.
Juhász Ferenc pasztorális helynök arról is ír cikkében, hogy Loyolai Szent Ignác és Avillai Nagy Szent Teréz a szemlélődés két legnagyobb tanítómestere. Abban a kérdésben azonban, hogy mit tegyünk az Úrral való egyesülés pillanatában, mégis különböző irányt mutatnak. Ignác azt mondja, ha létrejön az Úrral az imádságban való egyesülés, ne hagyjuk abba, és ne akarjunk semmit csinálni. Állítsuk meg az időt, az órát. Akkor jó, ha ott vagy valahol szívvel lélekkel, és ott van a testested is a lelked is – mondja Ignác. Ne sürgessük az időt, ne zárjuk le, ne akarjunk azonnal következtetéseket levonni, megállapításokat tenni, hanem engedjük, hogy ez az állapot addig tartson amíg tart. Éljük minél tovább, az Úrral való egyesülés ilyen lelkiállapotát, mert ez igen ritka. 
Ugyanezzel kapcsolatban Avillai Teréz mást emel ki: „Egyeseknek ügyelni kell arra, hogy ha ilyen érzésük támadna, mondják meg a főnöknőnek, és forduljanak kifelé, amennyire lehetséges.” A főnöknő figyeljen rá, hogy ne töltsenek annyi órát az imádságban. Vannak olyanok, akik hosszú órákat képesek az Úrral való lelki egyesülésben tölteni. Befelé fordulva. És mind arról amit gondolnak, azt hiszik, látják is, és ez nagyon veszélyes dolog. Ezekről mondja Teréz, hogy csak rövid időt legyenek ebben az állapotban, sőt meghagyja az apátnőnek, hogy az ilyen leányokat ne engedje hosszan befelé fordulva imádkozni, önmaguktól menekülni.
Mi lehet ennek a két nagy szemlélődőnek imádságában a különbség, amiből ez az eltérés fakad? Az Úrral való egyesülés, mindkettőjük elmondásában, a lélek találkozása Istennel. Miért bíztat mégis egyikük minél bensőségesebb és hosszabb együttlétre, és miért óv ugyanettől a másik? Megfejteni nem tudom én sem, talán csak a megközelítésben segíthetek és segít Ady Endre is.
Ignác nézete szerint a találkozáshoz két konkrét személy kell, akik mindketten megőrzik mivoltjukat, saját azonosságukat, mert csak abban az esetben beszélhetünk találkozásról, ha mind a kettő valós a másik számára. Teréz pedig azt mondja, hogy az Isten és ember találkozásának van egy olyan szegmense, amiben az egyik megsemmisül. Ettől a megsemmisülés-vágytól azonban óvja leányait, hiszen nekik is szükségük van tényleges karakterükre, hogy a szerzetes-közösségi élet, az imádságon innen is kézzelfogható valóság maradjon. 
Amikor tehát a szemlélődő imádságban az Úrhoz menekülünk, a cél nem a beleolvadás és megsemmisülés, hanem jellemünk alakítása, létünk és személyiségünk megszilárdítása. Erről szól a mondat is, amit Ady Endre oly kifejezően és találóan ír le: „Imádkozni is tudtunk néha, / De mindenképp Istené voltunk.” Az emberlét bizonytalanságában vonzó és megerősítő az a tudat, hogy Istené vagyunk. Ady Endre már csak gyermekkori emlékeire utalhat vissza szomorkásan, mi azonban most vagyunk a megmenekülés útján. Az Úrhoz menekülünk, aki az imádságban átkarol, és hosszabb-rövidebb ideig magánál tart bennünket. 

Egerszalókon gyűltek össze a remény zarándokai - Július 10-13. között tartották az Egerszalóki Ifjúsági Találkozót és Lelkigyakorlatot. Vízi János főegyházmegyei ifjúsági referens, az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektora nyitóelőadásában a program mottójáról – „A remény zarándokai” – elmélkedve úgy fogalmazott: korunk emberének mindennél nagyobb szüksége van a reményre, aminek egyedüli forrása Jézus Krisztus.
A nyitó szentmise előtt az egészségügyi okokból távol maradó Kerényi Lajos atya videoüzenetét tették közzé, melyben az 1982 óta megrendezett találkozók erejéről, erőteréről beszélt, s a tőle megszokott módon buzdította a fiatalokat Krisztus követésére.
Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében az ószövetségi olvasmány József-történetén keresztül szólt a remény üzenetéről. A rabszolgának eladott József nem akart bosszút állni testvérein, próbálta értelmezni, mi volt Isten szándéka az ő szenvedéseivel. Felismerte: Isten célja az volt, hogy testvérei és családjaik életben maradjanak.
A főpásztor Ferenc pápa tanítását idézve úgy fogalmazott: hitünk szíve közepe a meghalt és feltámadt Jézus, reményünk igazi alapja, az örök élet hite. Ennek reményében kell élnünk, ezzel a lelkülettel tehetjük magunkévá az első keresztények megrendítő fohászát, mellyel a Szentírás befejeződik: marana tha! – jöjj el, Urunk Jézus – zárta tanítását Ternyák érsek.

(További részletek az Egyházmegyei Hírek augusztusi számában.)

Homa János