A tartalomból:

Elkezdődött a szentév - Ferenc pápa 2024. december 24-én a Szent Péter-bazilikában szentmisével indította el a remény szentévét, megnyitva a vatikáni bazilika szentkapuját. December 25-én elmondta hagyományos karácsonyi üzenetét és Urbi et Orbi áldást adott. Szent István ünnepén, december 26-án a Szentatya a római Rebibbia börtönben misézett, ahol megnyitotta a szentkaput, amely nem pápai bazilikában található. A 2025-ös szentév mottója: A remény zarándokai. A szentévi kezdeményezések magukban foglalták a hagyományos 100 betlehemi jászol a Vatikánban kiállítást is, amely Rómában a karácsonyi időszakban tartott népszerű, évente megszervezett rendezvény. A világ minden tájáról, köztük Magyarországról is érkezett betlehemeket állítottak ki.

Az év során – a tervek szerint – Ferenc pápa részt vesz 34 különböző, hivatalosan megszervezett tematikus jubileumi eseményen.

A Szentatya szándéka szerint december 29-én, Szent Család vasárnapján minden egyházmegye saját székesegyházában nyitotta meg a szentévet. Nálunk ebből az alkalomból Egerbe zarándokolt a gönci egyházközség templomában található hatalmas kereszt, amellyel az ottani hívek minden évben nagy számban elzarándokolnak Monokra, a Fájdalmas Anya búcsúkor. A gönci kereszt az egész szentév során az egri bazilikában lesz majd látható, amelyhez szeretettel hívjuk és várjuk a remény zarándokait az egész egyházmegyéből.

A Remény Zarándokai - Harmincöt millió zarándokot várnak a szentévben Rómába. Nyilvánvaló, hogy ezek között jócskán lesz turista is nemcsak zarándok. Ámbár azt lehet mondani, hogy aki Rómába megy az nemcsak turista, hanem zarándok is. Hiszen, ha van város, ahol a kultúra és a szakrális ugyanazt fejezi ki, akkor az Róma. A szervezők kérik, hogy aki a szentévben Rómába utazik, előre foglaljon szállást, mert minden hely megtelik, és nem lesz mód éjszakára sehova behúzódnia. Egy kicsit József és Mária útját idézi bennem a felhívás, akik elindulnak nehéz terhükkel az első népszámláláskor Betlehembe. Az akkori idők viszonyai között nem jutott szállás számukra, ezért egy hideg barlangistállóban született meg a mindenség királya. Aztán még egy zarándokutat ismerünk a Szentcsalád életében, amikor Jeruzsálembe tartanak a tizenkét éves Jézussal. Nagy társasággal, tömeges vonulással, és az ott felejtett kiskamasszal. E két útjuk között azonban menekültek is voltak Egyiptomban. Ebben az esztendőben mindnyájan zarándokok vagyunk, akkor is, ha otthon ülünk, akkor is, ha kimozdulunk. Minden megtett lépés, magunk mögött tudott méter vagy kilométer, a remény zarándokaiként hagy nyomot rajtunk. Juhász Ferenc érseki helynök arról is ír cikkében, hogy több mint szimbolikus, hogy a szentévben két pápai bazilika szent kapuinak nyitása mellett, ez esetben Ferenc pápa egy börtönben, a Rebibbiai börtönben is elvégzi a kapunyitást. Akár meglepőnek is tűnhet, hogy egy börtön kapu is feltárul. A nagypénteki könyörgések tizedik könyörgésében imádkozunk azért, hogy Isten a börtönöket nyissa meg, a bilincseket oldja fel. Nyilvánvalóan a messiási idők jelei ezek is. A szentév kapujának megnyitásával, hogy ez egy börtönkaput is érint, azt is üzeni, hogy a bűneink miatt viselt büntetésünktől, meg-kötözöttségünktől, fogva-tartottságunktól, a szentévben teljesen megszabadulhatunk. Annak járulékos következményeit is megnyerhetjük, a teljes búcsúban megkaphatjuk. Hogy ne csak ez az új esztendő legyen boldog – ahogy mondani szoktuk (boldog új évet!), hanem mi is. Az idei szentév a remény zarándokainak nevez minket, Pál apostolnak a rómaiakhoz írt levelére utalva (Róm 5,5). A remény óv a túlzott magabiztosságtól, és megment az aggódástól, miközben bizonytalanságot, ellentmondást is érzünk a jövővel kapcsolatban. A remény egyben a türelmet is jelenti a keresztény ember számára.

Csepellényi György boldoggá avatásának ügye a 18. században - A Csepellényi György boldoggá avatásával kapcsolatos kanonizációs vizsgálatot 1689-ben Fenesy György egri püspök kezdeményezte. A vizsgálat után azonban a boldoggá avatási per elakadt, bár az előírt iratokat valószínűleg felterjesztették a Szentszékhez, azonban a per lefolytatásához szükséges pénzösszeget a rend nem tudta előteremteni. Ezt a választ adták 1702-ben pünkösd ünnepén, a Máriavölgyben tartott rendi nagykáptalanon a lengyel megbízott kérdésére, aki Csepellényi György szentté avatási perével kapcsolatban kért rendtársaitól felvilágosítást.1709-ben majd 1712. augusztus 20-án a máriavölgyi pálos rendtartományi tanácsülésen ismét előkerült Csepellényi ügye: a rend lengyel tagjai kérték, hogy tegyenek valamit a mártír boldoggá avatásának ügyének előmozdításáért. Kérésükre azt a választ kapták, hogy már megtörtént a vizsgálat (ti. 1689-ben), azonban csak a megyés püspök engedélyével, az Apostoli Szentszék hozzájárulása nélkül. Ha ezután szeretnének újabb vizsgálatot, késő lenne azt lefolytatni, mivel már nem élnek a korábban tanúként kihallgatott személyek. Benei Bernadett arról is ír cikkében, hogy 1769. október 22-én a pálos rend generálisa, Esterházy Pál Rómából írt rokonának, Eszterházy Károly egri püspöknek, hogy segítsen előmozdítani a mártír ügyét. Ennek részleteiről is olvashatnak lapunkban.

Néha egy mosoly vagy egy biztató szó is elég - Hajdúné Molnár Krisztina angol – történelem szakos tanár, az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium nevelési igazgatóhelyettese Szent Gellért-díjat vehetett át a főpásztortól, Ternyák Csaba érsektől az egyházmegyei tanévnyitó ünnepségen. A kitüntetett pedagógus 24 éve dolgozik az intézményben. Munkásságáról is olvashatnak az Egyházmegyei Hírek  januári számában.