A tartalomból:

Csepellényi György boldoggá avatásáról - Konferenciát tartottak Csepellényi György pálos szerzetes boldoggá avatásáról Sárospatakon. A Szent Erzsébet Házban megrendezett esemény közös imádsággal vette kezdetét, majd Urbán Márta mutatta be előadásában a szerzetes életét és korának jellemzőit.

A levéltáros kiemelte, Csepellényi egy olyan korban élt, amikor éhínség, pestis, politikai és gazdasági nehézségek jellemezték a mindennapokat. Ebben a kaotikus közegben a vallás volt az egyetlen kapaszkodó az egyszerű emberek számára - fogalmazott.

Czapkó Mihály a boldoggá avatási eljárás egyházmegyei posztulátora elmondta, az elmúlt időszakban számos helyen tartottak előadást, hogy minél szélesebb körben ismertté tegyék Csepellényi személyét. A folyamatosan zajló levéltári kutatások pedig az eddig feltárt ismeretanyagot voltak hivatottak megerősíteni. Elmondta még, jó eséllyel ebben az évben lezárul a boldoggá avatási eljárás egyházmegyei szakasza, majd kezdődik a római szakasz. Hogy ez utóbbi minél rövidebb legyen, fontos a kutatási anyagok precíz előkészítése.

Ternyák Csaba egri érsek 2023-ban határozott úgy, hogy az Egri Főegyházmegye részéről elindítja a vértanú szerzetes boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakaszát, amely hivatalosan 2024. február elsején vette kezdetét.

2026. május 29-én Csepellényi György vértanú pálos szerzetes vértanúságára emlékező, boldoggá avatásáért fohászkodó, hitet erősítő zarándoklatot szerveztek fiataloknak. 15 órától szentmisét mutatott be Ternyák Csaba egri érsek, beszédet mondott Ft. Czapkó Mihály, a boldoggá avatási ügy posztulátora.

Papszentelés lesz az egri bazilikában - Ternyák Csaba érsek június 20-án 10 órakor Łukasz Bernard Urychot pappá szenteli az egri bazilikában. Az Egyházmegyei Hírek a hagyományoknak megfelelően bemutatja a szentelés előtt álló diakónust.

-  35 éves vagyok, Lengyelországból származom – mondta. - Krakkóban születtem, Katolikus, hatgyermekes családban nevelkedtem. Négy bátyám és egy húgom van. Jelenleg két bátyámnak van családja és gyermeke, a többiek egyedülállók. Az édesapám villanyszerelő volt, súlyos betegség után 2016-ban elhunyt. Az édesanyám szakácsnő, de keveset dolgozott, mert inkább a családdal, a gyerekek nevelésével foglalkozott. Jelenleg már nyugdíjas. Szülővárosomban végeztem általános és középiskolai tanulmányaimat. Szakközépiskolában szereztem érettségi bizonyítványt és a villanyszerelő szakmát is megtanultam. Közel öt évig a Krakkói Műszaki Egyetemre jártam, energetikus mérnök, magyarul úgy mondanánk, villamosmérnök lettem. Utána másfél évig egy energetikai cégnél dolgoztam.

- Az általános iskola évei alatt aktívan vettem részt a plébániai életben. Szolgáltam, mint ministráns, majd mint lektor. A plébánia egyik közösségének is tagja voltam. Ebben az időben a papi hivatás gondolata megfogalmazódott bennem, de ez a „terveimbe még nem fért be”. Ráadásul akkoriban hitbeli válságon mentem keresztül a bűneim és édesapám betegsége miatt, ezért hatékonyan elnyomtam ezt a gondolatot. A kapcsolatom Istennel teljesen tönkrement és megszűnt.

Most már világosan látom, hogy Isten mindig keresett engem. Amikor egyetemre jártam, a plébánián egy koncert volt, ahol az egyik zenész a saját életének tapasztalatairól beszélt. Ez nagyon megérintett engem, mert láttam, mennyire szenvedett attól, hogy nincs élő kapcsolata Istennel. Ezután elkezdtem a Neokatekumenális Út katekéziseire járni. 2015-től a közösség tagja vagyok, s újra felfedeztem Isten szeretetét, majd hívatásomat is. 2017-ben küldtek Magyarországra, ahol az egri Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szeminárium növendéke lettem. Első évben csak a magyar nyelvvel ismerkedtem, majd az Egri Hittudományi Főiskolán kezdtem el tanulni. A városban az Ad Gentes missziós közösségébe járok, amely a Neokatekumenális Úthoz tartozik. Két missziós évet a Budapest-Törökőri Lisieux-i Szent Teréz-plébánián töltöttem, ahol gyakorlati tapasztalatokra tettem szert.

Tavaly június 21-én Ternyák Csaba érsek úr diakónussá szentelt. Diakónusi gyakorlatomat a diósgyőri plébánián töltöttem. Papi jelmondatom: „A szeretet nem abban áll, hogy mi szeretjük Istent, hanem hogy Ő szeret minket, és elküldte a Fiát bűneinkért engesztelésül” (1Jn 4,10).

Térdet fejet hajtok - A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján az egyik észak-borsodi aprócska falu iskolakápolnájában kéthetente tartottunk szentmisét, hetente hittanórát. Sokáig nem őriztek ott Oltáriszentséget, mert nem volt biztosítva a megfelelő tisztelete, hiszen napközben tanítás folyt a teremben. Mikor aztán új iskola épült, és már csak kápolnaként működött az épület, az akkori plébános szerzett szentségtartót, és onnantól kezdve őriztek Oltáriszentséget a tabernákulumban. Előkészítésül a plébános alaposan elmagyarázta a harangozónak, mi a teendője a megváltozott helyzetben, és hogyan kell ezentúl térdet hajtani, és nagyobb tisztelettel forgolódni az oltár körül. Arra is kérte a harangozót a plébános, hogy a híveknek is adja tovább, legyenek tekintettel most már az Eucharisztia állandó jelenlétére. A legközelebbi vasárnap, amikor jön a plébános, látja ám, hogy egy kis táblácskára írva a következő szöveg van felakasztva a tabernákulum ajtóra: Vigyázat Szentség! A táblát ő is a térdhajtáskor vette észre, és alig bírt felállni a féltérdre ereszkedésből, olyan nevetés jött rá. Azóta ez a mondat, számomra szimbolikussá lett, mert igen gyakran úgy gondolkozunk az Oltáriszentségről, hogy: Vigyázat! Mint amikor a magasfeszültségtől akarjuk távol tartani az óvatlan, vagy felelőtlen személyeket. Pedig éppen nem a visszatartás, hanem a közelebb jutás a feladat. Hiszen ezért akarta, hogy a kenyér és a bor színei őrizzék és tartsák Őt köztünk a világ végezetéig. Ezért van, hogy az egyház minden megnyilvánulása között a legszentebb az Eucharisztikus áldozat. Minden más forrás belőle fakad.

Személy szerint nekem az egyik kedvelt ünnepem, Krisztus Testének és Vérének ünnepe, az Úrnapja. Ebbe az ünnepbe a körmenetek kapcsán megannyi aktív résztvevőt be lehet vonni. A négy égtáj felé felállított sátrakat már kora hajnalban díszítik. Szorgos kezek hordják a zöld gallyakat, a virágokat, hogy szebbnél szebb füzért készítsenek sátraiknál az Úrnak. Ilyenkor bizony még az is előfordul, hogy privatizált erdő aljából kerül egy-két utánfutónyi leveles gally, tölgy, vagy a bükkösből zöld ág. Bár a határán van a hetedik parancsolat megszegésének a művelet, mégis valahogyan azt érzi ilyenkor az ember, hogy „az Úrnak van rá szüksége”. Ugyanez hangzott el, amikor a tanítványok elkötötték a szamarat, hogy Jézus azon dicsőségesen bevonuljon Jeruzsálembe – miközben pálmaágakat lengetve hozsannázott a nép apraja-nagyja.

Büszke elégedettséggel méregetik a hívek a saját és a szomszédok sátrait, és megállapítják: pont olyan jól sikerült az összefogás a sátorépítéshez, mint tavaly. Meg tavalyelőtt, meg ötven éve, meg amióta körmenetben visszük az Urat, hogy a neki készített sátorban megpihenve egy keveset elidőzzön övéi közt. A sátrak között a menetben pedig elsőáldozó kisfiúk és kislányok rózsaszirmot hintenek. A menet lelkesen tart egyiktől a másikig, zászlókkal, csengőkkel, tömjénfüsttel, énekszóval. Ilyenkor érzi át az ember, hogy mekkora szegénység szakadna ránk, ha az Oltáriszentségben nem tudhatnánk magunk között Jézus Krisztust. Ha nem maradt volna csodálatos módon köztünk. Még akár egy olajozott padlóval borított iskolakápolnában is.

(Juhász Ferenc atya jegyzete)

Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat -Az Egerszalóki Ifjúsági Találkozót és Lelkigyakorlatot július 16 – 19. között tartják. Ez az ország egyik legnagyobb katolikus ifjúsági eseménye, több száz 16–30 év közötti fiatalt várnak. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvényen szerepelnek szentmisék, előadások, tanúságtételek, kiscsoportos beszélgetések, szentségimádások, koncertek, játékos közösségi alkalmak, és táncház is.

Pünkösd vasárnap az egri bazilikában -  A bérmálás szentségét Ternyák Csaba érsek szolgáltatta ki az egri egyházközségek ifjainak Pünkösd vasárnap az egri bazilikában. Csizmadia István, a bazilika plébánosa mutatta be a főpásztornak a fiatalokat, akik felkészültek a bérmálás szentségének a fogadására. Prédikációjában a főpásztor rámutatott, hogy egyszeri alkalom a bérmálás szentségének kiszolgáltatása. Az apostolok életében is csak egyszer történt meg, hogy kiáradt rájuk a Szentlélek, és megerősítette, bátorrá tette őket, hogy hirdessék Jézus tanítását. A fiatalokhoz szólva elmondta, hogy a Szentlélek vezetheti el őket az igazi értékek szerinti életre.

A főpásztor a szentmise végén kérte, hogy a megbérmált fiatalok életük végéig legyenek hűek Krisztushoz és az ő egyházához.

Idén az egri, felnémeti és felsőtárkányi egyházközségek fiataljai közül 111-en részesültek a bérmálás szentségében.