A tartalomból:

Egyházmegyei találkozó május 9-én - Ternyák Csaba érsek úr újévi főpásztori levelében főegyházmegyei találkozóra hívta össze közvetlen munkatársait az egri bazilikába 2026. május 9-ére: „Az Egri Főegyházmegye szép gyakorlatát követve, idén is megrendezzük az egyházmegyei találkozót. 2026. május 9-én szeretettel hívom a paptestvéreket, az állandó diakónusokat, szerzeteseket és szerzetesnőket, valamint kiemelten hívom: lelkipásztoraink közvetlen munkatársait, intézményeink vezetőit, a lektorokat és akolitusokat, áldoztatókat, kántorokat, irodistákat, sekrestyéseket-harangozókat, templomtakarítókat, az önkéntes egyházi hozzájárulások beszedőit a plébániákról és filiális egyházközségekből egyaránt. Arra kérem őket, hogy plébánosaikkal együtt vegyenek részt az egyházközségi munkatársak találkozóján az Egri Bazilikában.” A regisztráció fél 9-től kezdődik, a délelőtt folyamán előadások hangzanak el, majd érseki szentmise lesz, melyet Ternyák Csaba érsek mutat be. Az ebédet követően zenei programra és tanúságtételekre kerül sor.

Érseki áldás a felújított gyöngyöspatai templomon - 2026. április 11-én áldotta meg Ternyák Csaba egri érsek a felújított gyöngyöspatai Kisboldogasszony templomot és annak oltárát.

A szentmise előtt a közösség nevében köszöntötték a főpásztort, Utassy Vilmos gyöngyöspatai plébánost, és Gyarmati Valentin jászberényi káplán atyát, Gyöngyöspata szülöttjét, a jelenlévő lelkipásztorokat, világi elöljárókat, köztük Soltész Miklós államtitkárt, és a felújításon fáradozó szakembereket, a megjelent híveket. A templom megújítása teljeskörűen megtörtént az elmúlt években – hangzott el a bevezetőben.

Gyöngyöspata polgármestere, Hevér Lászlóné úgy fogalmazott: ez a templom a közösség lelki otthona, a hit, a hagyomány és az összetartozás jelképe.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár rámutatott: a krisztusi tanítás képviselete a legfontosabb feladat, s ennek része a templomok építése, felújítása. 380 templomot újítottak fel, 200 épült az elmúlt időszakban – összegezte a politikus, majd méltatta a gyöngyöspatai templom felújítása körül kialakult összefogást.

Ternyák Csaba egri érsek a szentmise kezdetén áldotta meg a megújított épületet. Szentbeszédében az isteni irgalmasság ünnepének gazdagságáról szólva felidézte XIV. Leó pápa buzdítását, melyben erre az estére a békéért való imádságot kért. Ternyák érsek elmondta, Szent II. János Pál pápa rendelte el, hogy ezen a napon az isteni irgalmasságot ünnepeljük. Hozzátette: a gyöngyöspatai hívek hűsége példa az egész egyházmegye előtt, s ezért ma hálát adunk Istennek, hogy a hívek adományaiból, a kormány támogatásával megújulhatott ez az ősi templom. A templom éke a világszerte híres Jessze-oltár, mely különlegesen ábrázolja Jézus családfáját.

A szentmise végén Utassy Vilmos plébános úgy fogalmazott: elsőként Istennek adunk hálát a sok kegyelemért és türelemért, hogy az elmúlt 5 év során megújulhatott ez a templom. Köszönetet mondott Ternyák Csaba egri érseknek, hogy megáldotta a templomot és bemutatta a szentmisét. Köszönetet mondott azoknak is, akik segítették a munkálatokat, megköszönte a magyar államnak, Soltész Miklós államtitkárnak, hogy támogatást biztosítottak a megújuláshoz. Köszönetet mondott még az elöljáróknak, és a munkálatokat végzőknek támogatásukért, fáradozásukért.

A főpásztor Utassy Vilmos plébános érdemeit, fáradozásait méltatta, Isten áldását kérte a lelkipásztor hivatására, életére.

A Pünkösdről - Pünkösd a Húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.

A pünkösd görög szó, azt jelenti, hogy „az ötvenedik" nap, Húsvét után.  A Húsvét utáni ötvenedik nap a zsidó vallásban az aratás ünnepe. Ezt ünnepelték Jézus tanítványai és Szűz Mária, amikor megjelent a Szentlélek és leereszkedett az apostolokhoz. Ezért Pünkösdöt a Szentlélek ünnepének szokták nevezni. Ekkor a jelenlevők nyelveken kezdtek szólni, különböző csodákat műveltek. Ezért Pünkösd az Egyház születésének ünnepe is.

Pünkösd előtti szombaton van a csíksomlyói búcsú; ez egy évszázados hagyomány, a templomhoz közeli hegyoldalban tartják a szentmisét a zarándokok megnövekedett száma miatt.

Pünkösdhétfő egyes országokban munkaszüneti nap.

Szép május - Mindszenty Gedeon, a 19. századi nemzeti ébredés katolikus költészetének országosan ismert jeles alakja, ifjú papként székesegyházi hitszónok, majd bükkszenterzsébeti plébános, Tárkányi Béla barátja. Most, hogy a költő műveit az egyházi iskoláink versmondó versenyein is szavalják Tárkányi Bélával és Pájer Antallal közös válogatásban, úgy gondoltam idehozom ezt a bájos verset is. A verset a virágok és Szűz Mária beszélgetéséről minden májusban újra olvasom.

Van még valami más ok is, ami miatt ezt teszem. Természetgyógyászok vallják és a régi népi tapasztalat is mutatja, hogy fájdalmainkra, fizikai, testi bajainkra az elmúlt korokban az emberek megtalálták azokat a természetes gyógymódokat, amiket használva könnyebbé tették a betegségek elviselését. Fitoterapeutáknak, vagy herbalistáknak nevezik azokat a szakembereket, akik különböző gyógynövények kivonatában, a párlatokban, teákban és főzetekben, kérgek, fák, gyökerek, rügyek, bokrok, bozótok és mezei növények köréből varázsolják elő a természet adta gyógyszereket. Ezért is született a mondás, fűben-fában van az orvosság. Ezekben találunk gyógyír sebeinkre.

Úgy gondolom azonban, nemcsak testünk sebesül, amire jó hatással vannak a természetből vett főzetek, hanem a lelkünk is sérülhet. Példa erre a mögöttünk hagyott néhány hónap. A lelki gyógyulásra is kínál számtalan terapeuta ezt is-azt is.  Ez idő szerint én a legjobb módszert a májusban találom. Május a maga színeivel, illatával, a domboldalak friss és üde zöldjével, a sorokban futó vetemények gyönyörű látványával, a szőlők között mozgó emberek munkakedvével, és mindazzal, ami a természet rendjébe tartozik. Ha igaz a mondás, hogy fűben-fában van az orvosság, akkor még inkább igaz, hogy a virágok színében, pompájában, illatában ott van az, ami a lélek sebeit gyógyítja. Nehéz napok után gyógyír számunkra is a május. Amikor a természet újraindul, lombosodnak a fák, virágba borul, kizöldül, megfiatalodik minden.

A papköltő verse abból indul ki, hogy az év majdnem mindegyik hónapjában találunk Mária ünnepet, kivéve májust, amikor a virágok leginkább pompáznak. Ezért a virágok panaszra mennek a Szűzanyához. Itt kezdődik a vers, én pedig itt fejezem be, hogy átadjam a szót Mindszenty Gedeonnak.

Panaszra mentek a virágok / A szép, szűz Máriához: / „Ah jó anyánk, nekünk az élet / Olyan kevés gyönyört hoz! // Szülessünk május szép havában / – Úgy rendelé az Isten – // De fáj nekünk, hogy éppen akkor / Csak egy ünneped sincsen. // S kik mind oltárid zsámolyánál / Szeretnénk elhervadni, / Ó, hidd, anyácskánk! szinte félünk / Életre fölfakadni.” // Mond a kis pártos angyalnemzet, / „Ők így tovább nem lesznek” / S a harmat csöppek kelyheikben,

Mint könnyek rengedeznek. // „Ne féljetek, szegény virágim! / Dehogy hagynálak én el!” / S orcáik szirmát megsimítja / A szűz, illatkezével. // Csak nyíljatok minden tavasszal, / Ti kedvesek, ti szépek, / És ifjúságtok bimbajával / Oltárim ékítsétek. // „Én majd könyörgök szent Fiamnak / – Szerelmetek, ha hív lesz – / Adná még május szép havát is / Több boldog ünnepimhez!” (Eger, 1856. május 27.) (Juhász Ferenc jegyzete)