A tartalomból:

Tanévnyitó az Egri Főegyházmegyében - 2026. augusztus 25-én tartották az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő köznevelési és szakképző intézmények tanévnyitóját az egri bazilikában, melyen az iskolák vezetői, pedagógusai és lelkipásztorai vettek részt. Ezen a szentmisén a Szentlelket hívjuk segítségül, kérjük oltalmát és segítségét, hogy támogasson bennünket – mondta Ternyák Csaba érsek a szertartás kezdetén, s köszöntötte a jelenlévő paptestvéreket, pedagógusokat, vendégeket.

Szentbeszédében az érsek felidézte Olofsson Placid atya a Gulág túlélésére megfogalmazott egyik szabályát: „Kapaszkodjunk Istenbe!”.  A gyermekek a kapaszkodókat a szüleiktől tanulják jó esetben, de van, amikor ez a pedagógusok, lelkipásztorok feladata lesz, tőlük tanulják meg, hogy jó dolog Istent dicsérni, imádkozni, templomba járni. Szent Ferenc szavai adják a tanév mottóját: „Áldott légy, Uram!”. Ha Istent dicsőítjük, felemelkedünk hozzá, s ő lelkesít bennünket. Istentől várjuk a segítséget és az áldást az új tanévben, hogy a ránkbízottakról szeretettel tudjunk gondoskodni. Ezért hívjuk segítségül a Szentlelket, mert ő képes megsokszorozni erőnket, felszítani lelkesedésünket!

Ternyák érsek úgy fogalmazott, Kalazanczi Szent József ünnepén különösen aktuálisak gondolatai a diákok és pedagógusok kapcsolatáról: „Amikor ismereteket közlünk velük, vagy vallásosságra neveljük és hittanra oktatjuk őket, egyaránt gondoskodunk testi és lelki jólétükről, így ugyanazt a szolgálatot teljesítjük irántuk, amit őrzőangyalaik látnak el.” A szertartást követően Zsódi Viktor Sch.P. piarista tartományfőnök A katolikus nevelés prófétai távlatai címmel tartott előadásában több más mellett a hasznosság, mérhetőség dilemmáiról a nevelés kérdéseiről szólt. Rubovszky Rita, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának főtanácsadója Új reménytérképek tervezése a magyar katolikus oktatásban című előadásában az iskolák és a társadalmi elvárások kapcsolatáról szólva úgy fogalmazott: a külvilág kizárása az intézményekből rossz válasz, miként az is, ha minden igénynek megfelelve próbál működni az iskola.

Az ünnepség keretében adta át Ternyák Csaba egri érsek a Szent Gellért-díjakat és az igazgatói megbízóleveleket, majd Lóczi Tamás EKIF elnök felkérésére megnyitotta a 2026-2027-es tanévet.

Nyári táborokban a katolikus iskolák tanulói - A korábbi évek gyakorlatát követve, 2026-ban is – a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásából – megvalósultak az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményei által szervezett „hittanos táborok”, amelyek elsősorban a közösségépítést, az emberi kapcsolatok elmélyítését szolgálták; ahol a vallási tartalmak mellett fontos tényező az egészséges testmozgás és természetesen a kulturált szórakozás, a vidámság.

Barta Gábor, az Egri Főegyházmegye pályázatfelelőse elmondta, egyházmegyénk több iskolájában valósultak meg sikeresen, önálló szervezésű, szabadidős sporttáborok, kézműves-, valamint az épített kulturális értekeink fölfedezését szolgáló nyári táborok. Sok diákunk jut el olyan helyekre, ahol előtte még soha nem járt. A Támogatók mellett – természetesen – köszönet illet minden pedagógust, akik a gyerekeket elkísérték és felügyelték.

Egri búcsúk - Szeptember 6-án 16 órakor búcsút tartanak a Rozália temető kápolnájában. Szeptember 13-án lesz az egri Kisboldogasszony templom búcsúja. A 10 órakor kezdődő szentmisét és körmenetet Resch András egerbaktai plébániai kormányzó, a 16 órakor kezdődő szentmisét és körmenetet Mihályi Mátyás gyöngyösi káplán vezeti. Az egri Fájdalmas Anya búcsú szeptember 19-én, szombaton 15 órakor katekézissel veszi kezdetét, 18 órakor szentmise, majd szentségimádás lesz. Vasárnap az ünnepi szentmise 11 órakor kezdődik. Az egri bazilika védőszentje, Szent Mihály arkangyal tiszteletére idén szeptember 27-én, vasárnap 18.30-kor tartják a búcsúi ünnepi szentmisét, melyet Kovács Gergely gyulafehérvári érsek celebrál.

Polgármesterekkel találkozott a főpásztor - A hagyományoknak megfelelően Ternyák Csaba egri érsek idén, augusztus 26-án is találkozóra hívta azokat a polgármestereket, akiknek a településén az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő oktatási-nevelési intézmény található. A találkozó célja, hogy erősítsék az együttműködést, a jó kapcsolatot a települések, közösségek szolgálata érdekében. Köszöntőjében a főpásztor egyebek mellett arról beszélt, hogy 2010 óta 56 településen közel 60 köznevelési intézmény működtetését vállalta át az Egri Főegyházmegye. Minden évben, minden intézményben igyekeznek valamilyen fejlesztést megvalósítani. A találkozó kötetlen beszélgetéssel, tapasztalatok megosztásával zárult.

Juhász Ferenc: Megtorlás vagy megbocsátás - Az emberiség történetének fő eseményei azzal függnek össze: mit tesz az ember, ha megsértik? Ha vétenek ellene. Megtorolja vagy megbocsátja? Széles a skála: a személyesen vett elégtételtől, a párbajtól, a kötelező családi bosszún a vendettán át, a tömegeket is halálba küldő háborúkig. Sőt a világháborúig, amikor mindenki áldozat. Az ember ősi módon reagál a bántásra: felméri helyzetét, erőt gyűjt, és lecsap. A keresztény ember sem vonhatja ki magát ennek a világnak a szövevényéből, őt is érik azok a hatások, amelyek mindenkit érnek. Mi a teendő? Az igazán sikeres megoldások azonban mindig a leleményes, váratlan, sziporkázó, ötletes ellenlépések. Jézus csak ilyet tanácsol. Gyökeres megoldást csak szellemes lépés hozhat. Különben belebonyolódnak egy vég nélküli adok-kapokba, amíg az egyik fél el nem fogy.

 Gyerekeknél láttam a kibékülésnek eddigi legszellemesebb megoldását. Egy családnál voltam vendég. Két kislányukat, hogy beszélgetni tudjunk, áttessékelték a másik szobába játszani. Játszottak, de egyre hangosabban, végül sikongtak és valamin összevesztek. A nagyobb – olyan hatéves forma lehetett, egyszer csak azt kiáltja: most már nem is szeretlek! Egy kisgyerek számára, hogy nem szeretlek, olyan mintha kitennék a külső sötétségre. Rettenetes riadalom és pánik. A legrosszabb. Erre a mondatra hosszú csend támadt. Mi felnőttek, a másik szobában abba hagytuk a beszélgetést, és vártuk, hogy most mi lesz. A hosszú csend után, egyszer csak a kicsi megszólalt fojtott hangon – valószínűleg rajtaült a nagyobb – de én meg szeretlek! És hangos kacagással újra indult a játék.

Ha bántanak – mondja Jézus – nem kell, nem is szabad szó nélkül hagyni, hiszen evvel újabb hibák elkövetésére bátorítanánk az illetőt. A leleményes megoldás az – aminek a világ épp az ellenkezőjét teszi –, hogy fogod magad és elmész hozzá egyedül, és kettesben (két pohár bor, korsó sör vagy egy tálca sütemény mellett) megbeszélitek a dolgot. Rendszerint ennek az ellenkezője történik: az emberek utcán, boltban, munkahelyen, lépcsőházban, egymásra kiabálják sérelmeiket, nyilvánosságra hozzák a sajtóban, hogy lehetőleg minél többen tudjanak róla.

Igaz, csak akkor képes valaki arra, hogy testvérét négyszemközt feddje meg saját sérelme miatt, ha szívében már megbocsátott neki. A megbocsátás nem jelenti azt, hogy szőnyeg alá söpörjük a problémát. Ellenkezőleg! A megbocsátás állítja vissza az eredeti rendet, mert azáltal nemcsak a sérült jogokat orvosolja az ember, hanem: „megnyered magadnak testvéredet” – mondja Jézus. A kereszténység ezt a megoldást kínálja, hogy az ember boldog lehessen. Akik élnek vele, azok megérzik, mennyire jó és csodálatos ez a teremtett világ.

Természetesen nem csak veszekvőkből, sértődöttekből és haragosokból áll a világ, hanem sokkal inkább azokból, akik egyetértenek. Ez a lelki kultúra és erő nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. Nagy önfegyelemmel és gyakorlással kell elérnünk, hogy képesek legyünk szeretetben cselekedni. Az ember ezért jár keresztény iskolába is, hogy ilyen közösségi emberré váljon. Ezt tanulja meg a diákévek alatt, és az itt szerzett barátságokban alakul bennünk, pokol helyett a mennyország.