Egyházmegyénk alapítója, Szent István királyunk ünnepén, augusztus 20-án délelőtt szentmisét mutatott be a bazilikában Ternyák Csaba egri érsek.

Szent István ünnepe egyházi főünnep, s egyúttal legfontosabb nemzeti ünnepünk is – mondta el a főpásztor szentbeszédében. Hozzátette: nemcsak király volt, hanem apostol is, vagyis küldött, hiszen, amikor megkapta a koronát a pápától, nemcsak királyi megbízást kapott, hanem azt a feladatot is, hogy szervezze meg az egyházat Magyarországon. Ternyák érsek elmondta: három évvel ezelőtt került az Érseki Palota díszudvarára államalapítónk szobra, s az alkotás a szent király előtt, mint az egyházmegye alapítója előtt tiszteleg. Egyik kezében az alapítólevelet, másikban az apostoli keresztet tartja.

Milyen üzente van ma ennek az ifjú királynak? – tette fel a kérdést az érsek.

A szentmise olvasmányain keresztül arra bátorít, hogy építsük tovább életünket az evangélium alapjaira, legyünk Krisztus-hordozók, megújult emberek. Az evangélium alapjaira építeni nem azt jelenti, hogy régiek lennénk, ellenkezőleg: mi a tekintetünket a jövőbe vetjük, a lényegre figyelve. 1991-ben II. János Pál Pápa a Hősök terén arra emlékeztetett, hogy Jézus a ma embere, az Új Ember, aki Isten rendeléséből végigvezetett bennünket századokon keresztül, s ma is vezet, mert az igazság mindig időszerű, miként a jóság, az igazságosság és a szentség. A jó és szilárd alapokra építeni látszólag elvesztegetett előforrás, hiszen az alapokat a földben senki nem látja. Aki viszont meg akarja spórolni ezt, az csak a látszatra gondol. Mi az életünket Krisztus szavára akarjuk alapozni.

Ez az ünnep alkalmat ad arra, hogy közösségileg is mérleget készítsünk arról, hogyan bántunk Szent István örökségével, mint magyarok és mint keresztények – tette hozzá Ternyák érsek.  Alapvetően hűek maradtunk gyökereinkhez, a múlt század két vesztes háborúja, Trianon, a kommunizmus komolyan sújtott bennünket, de új erőforrást merítünk mindig. Jézus visszautasítása azóta is folytatódik a történelemben, napjainkig: kinevetik, kigúnyolják, háttérbe szorítják, meghamisítják, hazugságokat terjesztenek róla. Mégsem veszítjük el bátorságunkat, pedig látjuk, hogy vannak, akik megvetik hitünk alapját, de ki kell állnunk ezt a próbát.

Sziklára építeni azt is jelenti, hogy a mai Péterrel, a pápával is egységben vagyunk. Azért van bennünk határtalan bizalom a szikla erejében, mert a szegletkő, Krisztus a mi reményünk. Ezer évvel ezelőtt Szent István nem félt Krisztusra alapozni, elfogadta hitét és szentnek tartotta a pápától tartott koronát. Nem félt a múltba révedő táltosoktól, az okoskodó és értetlenkedő rokonoktól vagy a harcos ellenségtől. Megtalálta élete házának szikla alapját és semmi sem tudta eltántorítani, hogy arra építsen házat, hazát és jövőt. És ma is ezt üzeni nekünk: nincs másik alap, csak Krisztus. A huszadik század romboló ideológiái után is azt látjuk, nincs más alap. Szentbeszéde végén az egri főpásztor úgy fogalmazott: segítsen bennünket  a megújulásban Szent István, hazánk  fő védőszentje és a Magyarok  Nagyasszonya, akinek oltalmában vagyunk.

Ternyák Csaba egri érsek a szentmise végén megáldotta az új kenyeret. Az idei sajátos helyzet miatt a korábbi hagyományoktól eltérően most nem osztották ki a hívek között a megszentelt kenyereket, idén rászoruló családok kapják meg ezeket.  A szentmisén köszönetet mondtak a hevesi gazdáknak, az egri malomnak, az Agrárkamarának és az Egererdő Zrt.-nek a felajánlott kenyérért.

Bérczessy András

kép: Gergely Gábor