Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adott otthont az Imádság, közösség, cigánypasztoráció mottóval október 18-án megrendezett Országos Cigánypasztorációs Konferenciának.

A találkozó ünnepi szentmisével kezdődött, melyet Ternyák Csaba egri érsek mutatott be. Prédikációjában a főpásztor a találkozó mottójáról szólva arról beszélt, hogy Szent Lukács evangélista mutatja be leghitelesebben az imádkozó Jézust. Jézus számára az ima az Atyával való közvetlen kapcsolatot jelentette. Egyesült az Istennel. Tőle tudjuk megtanulni az imádság művészetét. Az Istennel való kapcsolat átformálta, átalakította őt, meg tudta mutatni az isteni mivoltát a tanítványainak. Az egész élete imádság volt.

Jézustól azt kell megtanulni, hogy az imádság nem Isten akaratának megváltoztatására irányul, hanem nekünk kell megváltoznunk, belesimulni az Isten akaratába. Amikor Jézus elfogadta Isten akaratát az Olajfák hegyén, béke költözött a szívébe. Ezt a békét hozza el nekünk is, ha imádkozunk. Fokozatosan átalakulhat az életünk, ha egyre jobban keressük Isten ránk, közösségeinkre, családunkra vonatkozó akaratát. Ne teljesítmény legyen az imádság, hanem Isten dicsőítése. Az imádság formáit sorra véve, rámutatott, hogy kérni, hálát adni, megköszönni, bocsánatot kérni Istentől és a körülöttünk lévőktől, minőségi változást hoz életünkbe. Aki az Istent tudja dicsőíteni, az az embertársai sikereinek is tud örülni.

Köszöntőjében Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a katolikus egyház cigánypasztorációs püspöke személyes példákat hozott az imádság és a közösség megtapasztalásáról. Hangsúlyozta, hogy Jézus korában is nagy szívű emberek kellettek ahhoz, hogy az evangélium elterjedjen. A magyarországi cigányság sem lesz magától Istent követő, mélyen hívő közösség. Hazánk jövője múlik azon, hogy békében tudjunk egymás mellett élni. Azt kérte a cigánypasztorációban aktívan résztvevőktől, hogy a többségi társadalom oldaláról próbálják megtenni az első lépést a szakadék áthidalására. Nem fakultatív feladat, hanem kötelesség, hogy a papok nyissanak és megtegyék az első lépést a roma családok felé. Ha ezt nem tesszük meg, akkor elvész az egyház hitelessége. Legyünk jelen a tanodákban, egyházi iskolákban, közösségi házakban, éves tervet kell készíteni a romapasztorációra, továbbképzésekre vonatkozóan. Ezek a lépések segítenek, hogy előre tudjunk gondolkodni és gyökeresen változtassuk meg a kapcsolódást a cigányság és a többségi társadalom között. Az igazi pasztoráció mélyre ható és képes életeket átalakítani.

Az Egri Főegyházmegye jó példa az egész magyar egyház számára a cigánypasztoráció terén végzett tevékenysége miatt. Van külön cigánypasztorációs referens, egyházi iskolákban vannak külön roma napok. De nem elég az oktatás terén tevékenykedni. Ha valódi felzárkóztatást szeretnénk, akkor a munkahelyteremtés terén az állam segítségére is szükség van.

Koós Ede, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs referense a hitből fakadó imádság, mint minden misszió alapja címmel tartott előadást, amelyben a hit, ima, misszió fogalmakat járta körül. Minden forrás Jézusból fakad. Érzékelésünk, hallásunk, látásunk segítségével jutunk közelebb Jézushoz. Kiemelte, a szentmise, az Eucharistia központú imádság, vagyis a szentségimádás központi része kell legyen a missziónak. Vagyis lelki élménnyé kell tenni a hitet és az imádságot a misszió során.

A nap során számos cigánypasztorációs gyakorlatot, közösséget ismerhettek meg a konferencia résztvevői. Tóth István a közösség jelentőségét hangsúlyozta. Arról beszélt, hogy közösségben tudjuk megtalálni saját magunkat is. A közösségben egyesül a szent és a profán. Fontos, hogy csak annyit tudok kivenni a közösségből, amennyit beleteszek. A kommunikációnkat, közléseinket tisztázni kell saját magunk számára és embertársaink felé is. Először a kis közösségben kell megtanulni együtt élni, hordozni egymás nehézségeit, mert az alapján fog az egész társadalomban a békés együttélés megvalósulni. Ha valóban változást akarok az életemben, ha meg akarom ismerni az Istent és az embertársaimat, akkor sok időt kell szánnom a megismerésükre.

Dr. Makkai László, a Miskolci Görögkatolikus Roma Szakkollégium vezetője a kollégium fejlődéséről beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a keresztény egyházaknak hozzá kell tenni a saját lelkiségüket a szakollégisták képzéséhez, hogy minőségi változást és Istennel való szorosabb kapcsolatot érjenek el az életükben. A kollégium programjai között szerepel közös imádság, hitéleti és tudományos beszélgetés, minden vasárnap és hétköznap lehetősége van a diákoknak szentmisén részt venni. A programokon túl a legfontosabb az, hogy a nevelők hitelesen, emberségesen, szeretettel, elfogadóan álljanak a diákokhoz.

Oroszné Obbágy Rita, a felzárkózó települések jelenlét pontjait és azok működését ismertette. A magyar kormány a segélyszervezetek közreműködésével 300 településen valósítja meg felzárkóztató programját. Minden településen az ott dolgozók a helyi adottságok figyelembevételével alakítanak ki tevékenységeket. Az előadó rámutatott, hogy a szociális munka önmagában nem elég. A mozgásfejlesztés, különböző készségek és képességek fejlesztése mellett a lelki életre is nagy hangsúlyt fektetnek. Fontos, hogy a foglalkozások, kirándulások alatt a hit, Isten és az egyház tanítása is szóba kerüljön.

A délután folyamán a résztvevők műhelymunka keretében osztották meg egymással tapasztalataikat és fogalmazták meg a cigánypasztoráció aktuális kérdéseire adott válaszaikat.

Pap Ildikó

kép: Szent István Televízió - Federics Róbert