Június hagyományosan a papszentelés időszaka. 2023. június 17-én 10 órai kezdettel Egerben az egri főszékesegyházban Ternyák Csaba egri érsek áldozópappá szenteli Czárán Bálint, Pietro Trevisan diakónusokat és diakónussá szenteli Gyarmati Valentin, Kubik Zsolt, Lestál Balázs, Muhari Máté, Novák Lajos,  Szedmák Zoltán és Parra Molina Adolfo Enrique akolitusokat. A szertartást élőben közvetíti a Szent István Rádió és a Szent István Televízió Youtube csatornája.

A szentelendők életútjáról a növendékpapság Gaudete című folyóiratának összeállítását idézzük:

Czárán Bálint vagyok. 1994-ben születtem Budapesten első gyermekként; hatan vagyunk testvérek. Hatéves koromban, a szüleim – a Neokatekumenális Úton keresztül – elindultak az Egyházban, a megtérés útján. Ennek köszönhetően katolikus keresztény családban nőhettem fel, ahol mindig nagy gondot fordítottak a hit átadására, kincseinek megmutatására; később, 12 éves koromban én is az egyik neokatekumenális közösség tagja lettem. Itt – a közösség tagjaival együtt – elindultam a hitbe való bevezetés útján, melynek célja a felnőtt keresztény hitre való elvezetés. Eközben megtapasztalhattam – többek között – Isten szeretetét, az Isten Szavának erejét az életemben, és azt, hogy Isten valóban képes egy közösségé tenni akár teljesen különböző embereket is. Mindez alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy felfedezzem a hivatásomat, amire a Gondviselő Isten hív.

Némi belső küzdelmek után, 2014-ben léptem be az Egri Redemptoris Mater Missziós Szemináriumba. Az elmúlt majdnem kilencévnyi fölkészülés ideje alatt 3 évet töltöttem missziós gyakorlaton (Koszovóban, Albániában, Kenyában, Budapesten és Miskolcon). A formálódásom ideje alatt sokszor láthattam, hogy az Isten terve a legjobb a számomra, és hogy – amennyiben rábízom magam – Ő végigvezet azon az úton, amit nekem szán, annak minden örömében és nehézségében, a gyöngeségeim és a félelmeim ellenére is. Ezekben az években is folyton támogattak a katekétáim, elöljáróim, a budapesti közösségem és a családom.

Az előbbiek következtében, nagy örömmel éltem meg, amikor 2022. június 18-án diakónussá szenteltek Egerben; ez számomra Isten hűségének a világos jele volt; ugyanígy nagy örömmel készülök a papszentelésre is, bízva az Úr hűségében, aki továbbra is hív engem, hogy – megmaradva az Ő szeretetében (vö. Jn 15,9) – azt vigyem az embereknek, amit én is kaptam Tőle. Kérem, hogy imádkozzanak értünk!

Trevisan Pietrónak hívnak. 1989. június 14-én születtem az olaszországi Trevisóban, amely egy kisváros, Velencéhez közel. Öt gyermekes családból származom. Édesapám és édesanyám általános iskolai hittanárok, főképp általuk nevelkedtem a hitre. A szüleim a Neokatekumenális Úthoz tartoznak, és – nekik köszönhetően – én is ehhez a közösséghez csatlakoztam, amikor 13 éves voltam. Ebben a közösségben tapasztaltam meg Isten szeretetét, és lassan megláttam, hogy Istennek terve van az életemben.

A papi hivatásról már a középiskolai éveimben gondolkodtam, de csak egyetemista koromban kezdtem komolyan foglalkozni vele. Abban az időszakban, annak ellenére, hogy külsőleg minden jónak tűnt (sok barát és jó egyetemi eredmények), nagyon nyugtalan voltam amiatt, hogy mi lesz a jövőben, és a kérdés a papi hivatásról erősebbé lett; egyre gyakrabban foglalkoztatott. A plébános és a neokatekumenális közösségem segítségével kezdtem látni, hogy csak akkor lelhetek békét, ha bízom Istenben és az Ő tervében.

Végül, 2011-ben a Neokatekumenális Út által szervezett lelkigyakorlaton vettem részt, ahonnan a londoni Redemptoris Mater missziós szemináriumba kerültem. Ebbe a típusú szemináriumi képzésbe a „missziós időszakok” is beletartoznak. Így kerültem Magyarországra. 2016 és 2018 között Budapesten voltam egy olasz pap mellett néhány missziós családdal. Számomra az az időszak tele volt kegyelemmel, ezért örültem, amikor az Egri Redemptoris Mater Missziós Szemináriumba küldtek. 2019 októbere óta itt vagyok ismét Magyarországon, és tavaly abban a kegyelemben részesültem, hogy diakónussá szenteltek. Most pedig, amikor a papszentelésre készülök, Istenre és az olvasók imáira bízom magam.