Boldogasszony - vándorkiállítás a Miskolci Galériában

A Miskolci Galériában október 18-án nyitották meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által Boldogasszony címen rendezett vándorkiállítást. A Kárpát-medence ötvenöt magyar művészének alkotásai – festmények, szobrok, rajzok, fotók – más-más módon, de ugyanazt ábrázolják: Mária és a Szent István által neki felajánlott ország, és a magyarság kapcsolatát. Több ismert művész – Aknay János, Cseh Tamás, Gyulai Líviusz, Hager Ritta, Jankovics Marcell, Kő Pál, Melocco Miklós, Makovecz Imre, Olasz Ferenc, Péreli Zsuzsa, Petrás Mária, Somogyi Győző – és mások alkotásai is megtekinthetők.

2015-ben indult el a budapesti Várkert Bazárból a Boldogasszony-kiállítás, Miskolc a 35. állomása a programsorozatnak. A tárlatot szervező Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Szász Jenő szerint a kiállítás „füzérre fűzi a magyar közösségeket”, megvalósítva a nemzetegyesítést. A kárpát-medencei és a nagyvilág szétszórt magyar közösségeihez eljuttatni kívánt kiállítássorozat megszervezésével fel szeretnék mutatni „a nemzet megmaradásának zálogát jelentő keresztény hitet és értékrendet”, szeretnék továbbá „a ma is elevenen élő magyar összetartozást jelképező Mária-kultusz tudatosításával a nemzet újraegyesítését és Istenhez való közeledését szolgálni”.

Kriza Ákos polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott, keresztény európaiságunkat és ezeréves magyar múltunkat egyaránt megidézi a tárlat. Ezek átörökítése minden nemzedék feladata. – Ezerarcú ez a kiállítás, ahogy ezerarcú ez az ország, a Kárpát-haza, ahonnan a kiállítás alkotói érkeztek – mutatott rá a városvezető.

Demeter Ervin kormánymegbízott felidézte, hogy Szent István király az országot Szűz Máriának ajánlotta fel, ezzel mintegy megteremtve a magyar állam szuverenitását is. – Jó helyre érkezett Miskolcra ez a tárlat, hiszen a városban négy templomot szenteltek Szűz Mária tiszteletére, a diósgyőri, a minorita templomokat, a Zárdakápolnát és a görögkatolikus székesegyházat is – mondta –, és több köztéri Mária-szobor is áll a városban és Lillafüreden is.

Szarvas Péter kerületi esperes, plébános nyitotta meg a kiállítást.

– A szakralitás és vallásos téma mindig túlmutat magán, hiszen ilyenkor nemcsak ez a földi világ vetülete nyílik meg számunkra, hanem a természetfölötti világ dimenziója is. Ilyenkor a művészek misztikus látásán és gondolatvilágán keresztül részt kapunk az Isten csodálatos világából. Ilyenkor egyesül az emberi és az isteni. Magyar népünk nyelvében a Boldogasszony kifejezés nem csupán elnevezése égi édesanyánknak, Szűz Máriának, hanem mögötte ott találjuk mindazt, amiben megtalálható a boldogság tág forrása. Ez a kiállítás a maga sokszínűségével és szépségével átragyogja az ő személyiségét és feltárja nekünk mindazt, amit az ő személyisége mutat meg nekünk, hogy az ő életében mi is tulajdonképpen a boldogság forrása.

Jelen van Mária életében az élet ajándéka. Boldog az ember, amikor az élet örömeit tudja megtapasztalni. Jelen van az Istennel való szeretetteljes együttélés boldogsága. Jelen van a gyermeket szülő anya, mint a teremtő Isten munkatársának a boldogsága. Jelen van Máriában az anyai szeretet, amely nemcsak saját gyermeke, hanem az Isten gyermekei iránti anyai szeretet boldogsága is. Jelen van benne a személyes eggyé válás, mind Istennel, mind az emberekkel. Jelen van a Boldogasszonyban a vigasztalás ajándéka, mely sok ember szívbékéjét adja meg. Jelen van a hivatás ajándéka, amely nemcsak a szülői hivatásban, hanem az istenszeretet hivatásában is kiteljesedik. Jelen van az örömben megélt emberi élet ajándéka. Jelen van Mária életében a bensőséges szeretet és a vigasztalás ajándéka. Jelen van a megbecsülés és a tisztelet ajándéka.

Ezeken az alkotásokon keresztül én ezeket éreztem meg. A Boldogasszony ezért olyan gazdag kifejezés, amely átragyog Szűz Márián keresztül és teszi őt gazdaggá személyiségében. Nekünk, magyaroknak azonban ennél is többet jelent. Édesanya. Égi édesanya. Magyarok Nagyasszonya. Patrona Hungariae. Az édesanyánkhoz szorosan kötődünk. Bennünket is boldoggá tesz, ha boldognak látjuk az édesanyánkat. Azt hiszem, ez a kiállítás boldoggá teszi Szűz Máriát. Most ránk tekint az égi hazából, és boldogan tekint ránk. De ez a boldogság tovább is adódik. Hiszen boldoggá tette azokat is, akik alkotói voltak ennek a kiállításnak. Kívánom, tegye boldoggá azokat is, akik majd megtekintik és megéreznek valamit abból a boldogságból, ami Szűz Márián, Magyarok Nagyasszonyán átragyog ezeken az alkotásokon keresztül.

Kívánok sok szép lelki élményt a tárlat megtekintéséhez. Ezennel ezt a kiállítást szeretettel megnyitom és átadom, hogy éljék át lelki élménnyel a tárlat megtekintését.

A kiállítás – mely november 10-éig tekinthető meg Miskolcon – fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, védnöke pedig Ternyák Csaba, az Egri Főegyházmegye érseke.

 

 

Szöveg: Gróf Lajos     Fotók: Fojtán László

 

KE SZE CSÜ SZO VA
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
2018 November
Előző
Következő