Megtartotta éves ülését a Cigánypasztorációs Tanács az Egri Érseki Hivatalban február 26-án. A tanácskozáson szó esett az elmúlt év eseményeiről, jó gyakorlatairól, a személyes kísérés jelentőségéről és a szakemberek előtt álló aktuális feladatokról is.

A találkozón Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte a megjelenteket, sorra véve az egyházmegye területén működő cigánypasztorációs közösségeket. Örömét fejezte ki, hogy a keresztelések számának jelentős növekedésében is látható az elhivatott lelkipásztorok, szerzetesek és világi hívők munkája.

Szerző Rita Judit TORG nővér a ferences kisnővérek arlói szolgálatáról beszélt. 1994-ben telepedtek le a nővérek Arlóban. Mint mondta, ez volt az az időszak, amikor a gyárak bezárása kapcsán nagyon sokan munkanélküliek lettek, emiatt az evangelizálásról áttolódott a hangsúly a szociális segítségnyújtásra. A nővérek több éves tevékenységének köszönhetően ma már az eredeti elképzelésüknek, céljuknak is eleget tudnak tenni, és számos lelkiségi programot, nemzetközi tábort meg tudnak szervezni, amelyeken nemcsak az alapvető Isteni parancsokat is tanítják meg a gyermekeknek, hanem élménypedagógiai módszerekkel a tanulásban, fejlesztésben, szocializációs kihívásokban, mozgásfejlődésben segítik őket. Előadása végén Judit nővér beszámolt munkájuk eredményéről, sikeres életutakról. Bemutatott az elmúlt években általuk kísért fiatalokat, akik ma már rendezett családi körülmények között élnek és megállják a helyüket a munka világában. A nővérek hisznek a pre-evangelizációban, ahol a Szentlélek működése csodákat eredményez.

Molnár-Gál Béla országos cigánypasztorációs referens a kazincbarcikai Don Bosco Iskolában és a családok körében szerzett tapasztalatait osztotta meg. Hangsúlyozta, hogy a cigánypasztoráció nem ér véget az iskola kapujában. A személyes kísérés nem pasztorációs módszert jelent, hanem azt jelenti, hogy valódi jelenléttel élő, jövőt formáló közösségeket kell létrehozni, amelyek képesek átalakítani a közösség tagjainak életét. Az előadó beszélt a cigánypasztoráció sajátos arcáról. Elsőként a közösség-központúságot emelte ki, amelyben az egyén elválaszthatatlan a családtól és a tágabb kultúrától. Mivel a közösség tagjai hatalmas érzelmeket képesek megélni, mind a gyászban, mind pedig az örömben, ezért nem az ész útján, hanem érzelmi alapon lehet megközelíteni őket.

Sajátos istenkapcsolat jellemzi őket. Személyes és kézzelfogható számukra Isten, aki folyamatosan jelen van az életükben, akit érzelmesen dicsőítenek. Nem elég a karitatív segítségnyújtás, a személyes kísérés, a jelenlét a fontos számukra. A meghallgatás, a személyes, hosszútávú jelenlét, kísérés azt üzeni, hogy fontos vagy, hogy érdekel az életed, a történeted, mindazonáltal a pasztoráció célja nem a függőség fenntartása, hanem a felelősségvállalás erősítése. A legfontosabb, hogy önműködővé kell tenni a közösségeket. Rámutatott, hogy a személyes kísérés lelkileg megterhelő, épp ezért a segítők lelki támogatására is nagy hangsúlyt kell fektetni.

Balázs József cigány kisebbségi lelkész a 2025-ös esztendő cigánypasztorációs tevékenységéről számolt be. Elhangzott, hogy fontos a bizalomépítés, az ösztöndíjprogram, amivel a roma diákok tanulását támogatják. A szentségi felkészítések statisztikai adatai mutatják, hogy nőtt a megkereszteltek száma mind a gyerekek, mind pedig a felnőttek körében. A nyári táborok, zarándoklatok mély lelki megerősítést nyújtanak a közösségeknek. A lelki tartalom mellett kiemelte a tehetséges fiatalok zenei és sport tevékenységének kibontakoztatását is. Az előadó rámutatott a közösségi házak szerepére is, amelyekben minden korosztály otthonra találhat és támogatást kaphat az aktuális elakadásaira.

Koós Ede, az egyházmegye cigánypasztorációs referense az EKKE Roma Szakkollégiumának életéről adott ismertetést. 2012-ben indult a Roma Szakkollégium az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. A szakkollégiumi lelkészi munka örömeiről és kihívásairól szólva elmondta, keresztény hittartalmú programokat szerveznek, mint például keresztény értékeket közvetítő tanulmányi kirándulás, lelkinapok, imaestek, és a cigánypasztoráció keretein belül szervezett programokat kínálnak a hallgatók számára. Szeretnék erősíteni a kapcsolatot az egyetemi lelkészséggel. Igyekeznek lefektetni a keresztény roma szakkollégium alapjait, hogy a szakmai sikerek mellett a lelkiséget is át tudják adni az egyetemistáknak.

A tanácskozás végén szó esett a következő időszak eseményeiről, regionális cigánypasztorációs alkalmakról is.

Pap Ildikó

kép: Szent István Televízió - Vozáry Róbert