Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja. A római katolikus egyházban ezen a napon nincs szentmise. A liturgikus szertartás középpontjában Jézus szenvedése és a kereszt titka áll.  Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszten. Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai) és keresztút-járást is tartanak.

Az egri Bazilikában tartott szertartás kezdetén csendes bevonulást követően a vértanúkra utaló piros miseruhába öltözve Ternyák Csaba érsek az asszisztenciával együtt az önátadás jelenként leborulva imádkozott.

Az igeliturgiában Jézus szenvedéstörténetét Szent János evangéliuma alapján idézték fel a szeminárium tanárai és növendékei. 

Ma végigjárjuk Jézus keresztútját, lélekben ott állunk a kereszt alatt Máriával és János apostollal – kezdte prédikációját a főpásztor. Ez a kereszt, amely ott van a templomainkon, ott van a szobánk falán és talán ott van a nyakunkban is, arra emlékeztet bennünket, hogy megváltónk a kereszttel megváltoztatta az emberiség életét. Jézus kereszthalála számunkra az üdvösség útját jelenti.

Jézus halálának felelőseit keresve az Júdást szoktuk emlegetni, aki harminc ezüstpénzért eladta, Pétert, aki megtagadta. Felelősek még a főpapok, akik kiadták Pilátusnak, ő pedig a tömeg nyomása miatt inkább Barabást bocsátotta szabadon, s felelős még a vádaskodó tömeg és a katonák is.  A felelősök sorát nem zárhatjuk le: Jézus Krisztus halála az egész emberiség felelőssége, mert minden ember bűneiért fizette meg a váltságdíjat - mutatott rá az érsek. Az előző generációk és mi is felelősek vagyunk tehát haláláért. 

Ézsaiás próféta szavai szerint: a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze, a mi békességünkért érte utol a büntetést.  Jézus azonban nem úgy halt meg, hogy bárkit is vádolt volna közülünk, sőt, éppen ellenkezőleg, imádkozott értünk! "Atyám, bocsáss meg nekik, hiszen nem tudják, mit tesznek!" Úgy halt meg, hogy amikor szomjazott a kereszten, akkor mindenki üdvösségét szomjazta s utolsó szavával nyilvánvalóvá tette: beteljesedett, a mi üdvösségünk teljesedett be.

Tekintsünk bizalommal a kereszten függő Jézus Krisztusra, mert benne van üdvösségünk, életünk és feltámadásunk! – zárta szavait Ternyák érsek.

Az egyetemes könyörgéseket követően a papnövendékek ünnepélyesen a miséző oltár elé vitték Krisztus keresztjét, amely előtt a főpásztor és a jelenlévő hívők kifejezték hódolatukat.

A szertartás az áldozással és a szentsír előtti csendes imádkozással fejeződött be.

Pap Ildikó

kép: Szent István Televízió - Vozáry Róbert