Január 15-én vasárnap kezdődött az idei Ökumenikus imahét, Egerben hagyományosan valamennyi felekezet a saját templomában indította a programot. Január 16-án hétfőn Ternyák Csaba egri érsek az evangélikus templomban hirdetett igét.

Aklan Béla Sándor a liturgiát vezető evangélikus lelkész köszöntötte a jelenlévőket.

A különböző felekezetek képviselői olvasták fel a Szentírás egyes részeit.

A főpásztor tanításában úgy fogalmazott: az évről évre visszatérő ökumenikus imahét mindig újabb alkalom számunkra, hogy találkozzunk egymással, barátként köszöntsük egymást, közösen imádkozzunk és meghallgassuk azokat az igehirdetéseket, amelyeket más felekezetű papjaink, lelkipásztoraink tartanak. Az idei imahetünk alaptémája egy Ézsaiás prófétától vett gondolat, „tanuljatok meg jót cselekedni, törekedjetek az igazságra!”

Nem menthetjük fel magunkat Jézus szavai alól, melyek nem csupán kortársaihoz szóltak (Mt 21, 13): a külsőséges vallásosság elemeitől, a törvények kijátszásától tartózkodnunk kell. A parancsok, előírások hierarchiájában a legfontosabb a szeretet erénye. A jog, az irgalom, a hűség sem elvont fogalmak, ezek valódi tartalmát kell szem előtt tartanunk, képmutatás nélkül.

Összekuszált világunkban mindannyian érezzük, hogy milyen nagy szükség van a jó cselekedetekre és az igazság keresésére. Az az érzésünk, mintha a világ, az ember egyre távolabb kerülne Istentől, és egyre inkább az önzés és az igazságtalanság uralkodna. Az pedig különösen veszélyes, ha mi keresztények úgy teszünk, mintha mi különbek lennénk a világnál, holott mi is éppen pontosan ugyanolyanok vagyunk.

Képmutatás az is, amikor magunkat jobbnak állítjuk be, mint amilyenek valójában vagyunk és ez a legsúlyosabb visszaélések egyike. Ne hazudjuk magunkat jobbnak, mint amilyenek vagyunk.

A főpásztor köszönetet mondott Aklán Béla Sándor lelkipásztornak, hogy „olyan szépen felkészített bennünket a bűnbánat cselekedetével”. Mint mondta: az Isten előtti önvád szabadít meg a képmutatástól, az, ha képesek vagyunk megbánni a rosszat. Rámutatott: a látszatra ügyelni a lényeg helyett  képmutatás, miként a virtuális valóságot választani az igazi élet helyett. Meg kell tanulnunk a bűnbánatot, nem szabad felmenteni magunkat és hibáinkat újra és újra elkövetni, mert akkor képtelenek leszünk az újrakezdésre. A bűnbánat értékes és boldoggá tesz, segíti a tisztánlátást, a tanulást. Isten előtt tesszük ezt és ő meghallgat, felemel és megbocsájtja bűneinket, megszabadít a képmutatástól.

A főpásztor Ferenc pápa egy homíliáját idézte, melyben e kérdés kapcsán úgy fogalmazott: ha éjszaka nézzük az eget, a sok csillagot látunk, de amikor reggel felkel a nap nagy ragyogással, a csillagok már nem látszódnak. Ilyen Isten irgalmassága is, a szeretet, a gyöngédség nagy világossága. Isten nem egy határozattal bocsát meg, hanem simogatásával. Így van ez akkor is, amikor mi, különböző felekezetű keresztények bánjuk egymás ellen elkövetett történelmi vétkeinket és mulasztásainkat is és amikor fáj nekünk, hogy mintegy széttéptük Krisztus varratlan köntösét. Most közösen azért imádkozunk, hogy az ő kegyelméből egyszer ismét egy nyáj legyen és egy pásztor.

A befejező imádság előtt Patkós Attila szavalta el nemzeti imádságunkat, a Himnuszt.  

A záró áldást a jelen lévő felekezetek papjai, lelkipásztorai mondták.

Bérczessy András

kép: Szent István Televízió - Vozáry Róbert, Federics Róbert