Érszegi Márk Aurél teológiai végzettségű diplomatát Ferenc pápa magyarországi látogatására való felkészülés jegyében hívta meg előadásra az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, s az eseményt megtisztelte jelenlétével Dr. Ternyák Csaba egri érsek, az EKKE nagykancellárja is. Mint elhangzott, a diplomácia szebb és jobb oldalát képviseli a vallásdiplomácia, melynek a világ túlnyomó részében nagy jelentősége van. XVI. Benedek pápa megfogalmazása szerint a diplomácia „a remény művészete” – mutatott rá. A főtanácsadó hozzáfűzte: az egyháznak az EU-ban és az ENSZ-ben is van képviseleti szerve, mindez azért nagy jelentőségű, mert az interkulturális párbeszédnek valóban van vallási dimenziója is. Ennek a munkának számos eredménye van: békekötések jöttek létre, sőt, egyes esetekben együttműködés alakult ki addig szembenálló felek között. A szélsőséges vallási terrorizmussal szemben egyetemes emberi jogi nyilatkozatot írtak alá a különböző vallások képviselői, amely rögzíti, hogy a vallással nem lehet igazolni az erőszakot.

Kiemelte: Magyarország a vallásdiplomáciában vegyes megközelítést alkalmaz, hiszen felismerte a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, s a keresztény kultúrája védelme nálunk alaptörvényi előírás. Az érdekvédelmi szempont mellett, a határon túli magyarok kapcsán megjelenik az emberi jogi vonal és a szülőföldön maradáshoz való jog. Ugyanilyen fontos vallásdiplomáciai terület továbbá az üldözött keresztények ügye és segítése, például a Hungary Helps programmal, amely már egyfajta fejlesztéspolitikai célt is hordoz magában. A nehéz sorba került keresztény közösségekben a magyar kormányzat felméri, mire van szükségük, s ennek a szükségnek a kielégítésében segít. Mindezt Ferenc pápa igen nagyra értékeli – tette hozzá.

A Vatikán-szakértő előadó a közelgő pápalátogatás előzményeit is bemutatta, s elmondta: 2018-ban Magyarországon ösztöndíjjal tanuló külföldi keresztény fiatalok csoportját vitték el a Vatikánba, akik találkoztak a pápával. Az üldözött országokból érkező fiatalok segítése nagy hatást tett a szentatyára, aki a közös fotón maga elé fogta a magyar zászlót, jelezve erős szimpátiáját. A 2019-es romániai pápalátogatást megelőzően Böjte Csaba és az árvaházaiban nevelkedő gyermekek találkoztak a Vatikánban a pápával. Különböző vallásdiplomáciai lépésekkel sikerült elérni, hogy Ferenc pápa romániai látogatása során Erdélybe is eljusson: Csíksomlyón százezer magyar ember gyűlt össze a közös szentmisére. Maga a szentatya értékeli úgy, hogy 2023-ban immár harmadik alkalommal találkozik a magyarokkal.

Érdekességként az előadó megemlítette, hogy a Vatikánban Péter apostol temetési helye egy korábbi római aréna helyén áll, ott feszítették keresztre Pétert, s a sírhely és így a Szent Péter Bazilika ennek a helyén áll. Az első főpásztor sírhelyhez egészen közel áll a magyar nemzeti kápolna, melyet II. János Pál pápa szentelt fel.

Az előadás résztvevői megismerhették róma püspökének „segítőit” is, így szó esett a bíborosok szerepéről, a pápai követekről és a püspöki szinódusról, valamint a püspökök és a szentatya ún. „ad limina” találkozásáról. Utóbbira 2017-ben volt utoljára példa, ekkor történt, hogy a Magyar Püspöki Konferencia tagjai látogatást tettek a Római Kúriában és a magyar egyház aktuális helyzetéről szóló jelentéssel segítették Ferenc pápát szolgálatának ellátásban.

Az 1936-ban Buenos Airesben született olasz származású argentin teológus-pap, Jorge Mario Bergoglio 2013 márciusától a Katolikus Egyház főpásztora. Ferenc pápa Róma 266. püspöke, ő az első jezsuita egyházfő, valamint az első pápa, aki az amerikai kontinensről származik.

A magyar külügy vallásdiplomáciai főtanácsadója ismertette: a modern kori pápalátogatások története VI. Pállal kezdődött, aki 1964-ben utazott a szent földre, s ezután több nemzetet is meglátogatott. Ezt II. János Pál kiterjesztette azzal, hogy 104 utat tett, XVI. Benedek pápa pedig 24 külföldi úttal folytatta ezt a hagyományt. Mára a szentatya egyik legfontosabb szolgálati eszköze lett az, hogy időről időre helyben találkozik a meglátogatott ország híveivel, s az április végi magyarországi látogatás lesz Ferenc 41. nemzetközi útja.

A 2023-as budapesti pápalátogatás a tavalyi a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiteljesedése lesz, amely a világegyház nemzetközi eseményét követően immár egyértelműen a Magyarországnak szóló eseménysorozat. Ferenc pápa magyarországi tartózkodását úgy szervezték meg, hogy fővárosi eseményeken, budapesti helyszíneken biztosítanak bemutatkozási lehetőséget az egész országnak.


Érszegi Márk Aurél aláhúzta: a mostani, Kossuth téri szertartás a harmadik nagy magyar mise lesz, amelyen Ferenc pápa részt vesz. Ferenc pápa április 30-i, Kossuth téri miséjén közvetlenül a szentatya mellett végez segítő szolgálatot az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet három hallgatója.

Az előadást követően a résztvevők a Líceum kápolnájában megtekinthettek egy vándorkiállítást, amely 12 tablón mutatja be a magyar katolicizmus jelenlétét a világban. Az utazó tárlatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium Tájékoztatásért és Magyarország Nemzetközi Megjelenítéséért Felelős Államtitkársága bocsátotta rendelkezésre.

Szöveg: Zentai László
Fotók: Szántó György