165 évvel ezelőtt, 1858. február 11-én a Lourdes melletti Massabielle-barlangban Bernadette Soubirous-nak, egy szegény családból származó, tanulatlan, tizennégy éves lánynak megjelent a Szűzanya. Ezt a jelenést még további tizenhét követte, melyben bűnbánatra és engesztelésre kérte az embereket Bernadette-n keresztül. A jelenések helyén fakadt forrásnál kezdettől fogva tapasztalnak csodás gyógyulásokat. A jelenéseket egyházi és világi hatóságok vizsgálták, azok természetfeletti jellegét 1891-ben XIII. Leó pápa hivatalosan is elismerte. Lourdes világhírű zarándokhely lett. Szent II. János Pál pápa kezdeményezésére február 11-e, a Szűzanya első lourdes-i jelenésének napja egyben a betegek világnapja. Ezen a napon a katolikus egyház templomaiban a papok kiszolgáltatják a betegek kenetének szentségét, mely nem utolsó kenet, hanem az élni akarás, a gyógyulás és a remény szentsége. A hagyományokhoz híven idén is a Fájdalmas Anya Templomban szolgáltatta ki a betegek szentségét  Ternyák Csaba egri érsek, a papság és a hívek együtt imádkoztak a betegekért és a betegeket gyógyító szakemberekért.

A szentmise elején Árvai Zoltán kórházlelkész köszöntötte az egészségügyben dolgozókat és a kórházpasztorációban résztvevő önkéntes segítőket, majd rámutatott a világnap céljára, miszerint Isten népe kellő figyelmet kell, hogy szenteljen a betegeknek, és segítse elő a szenvedés megértését. „Jézus nem ment el részvét nélkül semmiféle ínség mellett. Úgy illik, hogy mi is részvéttel és imára kulcsolt kézzel emlékezzünk napjaink áldozataira. Azokra, akik a háborús cselekményekben, illetve a súlyos természeti katasztrófák miatt sebesültek meg vagy lelték halálukat. Fohászkodjunk, hogy a Föld minden népe és nemzete számára legyen szent a béke, a békés egymás mellett élés.” A szentmisét bemutató

Ternyák Csaba egri érsek prédikációjában kiemelte, bár mindannyian félünk és szeretnénk elkerülni a szenvedést, Jézus segítségével könnyebben elviseljük azt. „Jézus példájával és szavaival arra tanít, hogy tovább kell látni arasznyi földi létünk szűk kereteinél és az örök élet távlataiba kell helyezni életünket, szenvedéseinket, sőt még a bennünket sújtó igazságtalanságokat is. Jézus életében a szenvedés összekapcsolódik a szeretettel. A Krisztussal együtt hordozott keresztünk, szenvedésünk értékké válik. Egyedül Isten képes arra, hogy meggyötört, betegségtől elcsigázott földi testünknek a feltámadásban új, örök életet adjon. XVI. Benedek pápa a Spe Salvi kezdetű enciklikájában azt írja, hogy nem a szenvedés kiiktatása, nem a szenvedés előli menekülés üdvözíti az embert, hanem a képesség, hogy a szenvedést elfogadja, benne érlelődjön és értelmet találjon benne a Krisztussal való egyesülés révén, aki végtelen szeretettel szenvedett.” Beszéde végén a főpásztor köszönetet mondott mindazoknak, akik életük középpontjába a betegeket állították, majd Árpád-házi Szent Erzsébetet állította példaként minden hívő elé, aki a leginkább rászoruló betegek felé fordult. Tanuljunk mindannyian tőle, hogy a betegeinket mi is így tudjuk szolgálni, akár a kórházban, akár otthon a családban! Lássuk meg a szenvedő Krisztus arcát kiszolgáltatott embertársainkban.

A prédikációt követően Ternyák érsek kiszolgáltatta a betegek szentségét mindazoknak, akik kérték, hogy testi-lelki gyengeségeikben a szentség által erőt kaphassanak.

Pap Ildikó

kép: Szent István Televízió – Vozáry Róbert