Esküvők, keresztelők kedvelt helyszínéül szolgál, évente turisták ezrei keresik fel a Bél-kő lábánál, a Háromkút-forrás mellett csodálatos erdei környezetben megbújó Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt bélapátfalvai apátsági templomot.

Hazánk legrégebbi román gótikus temploma, az 1232-ben torony nélkül épült, nyeregtetős, háromhajós templom közel 800 éves történelme alatt több újjáépítésen, felújításon esett át, így az épületben több művészeti stílus is megtalálható, pl. a gótikus rózsaablakok, a barokk orgona karzat, valamint a különböző oszlopfők. A műemlék épület állaga olyannyira leromlott és a látogatókra nézve balesetveszélyessé vált, hogy 2022-ben megkezdték a teljes felújítását, restaurálását.

Cikkünk hamarosan galériával bővül

A felújított apátságot Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg május 30-án Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Marton Zsolt váci megyéspüspök, Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek, Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök, Orosz Atanáz görögkatolikus miskolci megyéspüspök, az egyházmegye papságának, szerzetes elöljáróknak, szerzeteseknek, a társadalmi és politikai élet képviselőinek, valamint nagyszámú híveknek jelenlétében.

A szentmise elején Kovács László plébános Szent Ágoston szavaival köszöntötte az egybegyűlteket. „E közösség mai ünnepének tárgya az imádság házának felszentelése. Ez az imádság háza, Isten háza pedig mi magunk vagyunk, akik e világban épülünk, hogy a világ végén felszenteljenek bennünket. Az épület, az építkezés munkát kíván, a felszentelés már ujjongás. Kívánom, hogy ennek a felszentelési ujjongásnak legyünk mindannyian boldog részesei!”

A bélapátfalvai egyházközség képviselőtestületi elnöke kérte a főpásztort, hogy szentelje meg a felújított apátsági templomot.

A hányatott sorsú apátsági templom évszázados viszontagságai miatt felmerült, hogy biztonsági okokból bezárják azt. – kezdte prédikációját Ternyák érsek. De kiváló statikusok, régészek, elkötelezett tudósok, jeles olasz és magyar egyházi építészek, liturgikus és műemléki szakemberek bevonásával állami forrásból megvalósulhatott a helyreállítás. Háláját fejezte ki a döntéshozóknak és a szakembereknek, hogy elősegítették a felújítás megvalósulását, melynek célja az volt, hogy átmentsék az utókornak és a lehető legkorhűbb állapotában mutassák meg ezt az egyedi műemléket. Rámutatott, hogy az oltár felszentelése arra emlékeztet minket, hogy a templomot az oltár, a szent cselekmény helyszíne teszi templommá. Ez az a hely, ahol Jézus keresztáldozata válik jelenvalóvá a szentmisében. A templomokban az oltár magát Krisztust szimbolizálja. A főpásztor szólt arról az érdeklődésről, amely miatt rengetegen ellátogatnak ebbe a templomba. A legtöbben valójában a ciszterci lelkiség iránt érdeklődnek, hiszen ezekből a falakból, ebből az átimádkozott térből sugárzik az egyszerűség, a csend, a ciszterci rendalapító Clairvaux-i Szent Bernát követőinek a lelkülete. Amikor idejövünk, mindannyian megérezhetjük ezt a lelkületet. Beszélt továbbá a ciszterciek aktív egyházmegyei jelenlétéről, felidézte az elmúlt két évszázad ciszterci püspökeinek, az egri Bazilikát építtető Pyrker János pátriárka érseknek, valamint az évenként Bélapátfalván megtartott papi találkozók elindítójának, Kádár László érseknek alakját. XIV. Leó pápát idézte, aki szerint újjáépíteni nemcsak azt jelenti, hogy helyreállítjuk, ami elpusztult, hanem újjáépítjük a kapcsolatokat, helyreállítjuk a bizalmat és újraélesztjük a jövőbe vetett reményt. Az újjáépítés mindig közösségben történik. Mint mondta, az egyházmegye is ezen szempontok mentén építkezett. Beszéde végén Ternyák érsek reményét fejezte ki, hogy ez a hely újra élettel telik meg, valós közösségek, új kapcsolatok születnek itt, az ide látogatók imádkoznak majd és elgondolkodnak életük értelméről, annak végső céljáról, mert ezáltal ez a hely nemcsak a nagyszerű keresztény múltnak az emléke, hanem a hit ébredésének, növekedésének és a jövőbe vetett reménynek is a helyszíne lesz.

Prédikációja végén a főpásztor az oltárban elhelyezte Néri Szent Fülöp ereklyéjét, emlékezve arra, hogy a ciszterci rendhez hasonlóan ő is elmélyült a bencés lelkiségben és ez alapozta meg istenkapcsolatát.

A szentmisén a zenei szolgálatot az Egri Érseki Fiúkórus adta.

A teljes szertartást élőben közvetítette a Szent István Rádió Youtube-csatornája.

A 2022-ben kezdődött és mára megvalósult munkálatok során felújították a teljes tetőzetet, az oldalhajók acélszerkezetét megerősítették, a főhajó, a kereszthajó és a szentély új tarnaszentmáriai kőburkolatot kapott, az oltárt és az ambót kanfanár horvát mészkőből készítették, a sekrestye háromszáz éves bútorait, a Szent Imre-oltárt restaurálták. A templomba két új gyóntatószék is került.

Az apátság mellett található többcélú múzeumépületben a korábban a templomban őrzött bútorok és tárgyak egy részét helyezték el. Ide került többek között két barokk gyóntatószék, a régi oltárkép, a Szent Anna-oltár, de itt helyezik el a nagyobb restaurálást igénylő késő copf stílusú szószéket is. A pincében különleges gyűjteményből álló kőtárat alakítanak ki.

A bélapátfalvai apátsági templom június 1-től megnyitja kapuit, amelyet minden órában induló tárlatvezetés mellett tekinthetnek meg az ide látogatók. Minden hónap harmadik vasárnapján 9:30-tól szentmisén vehetnek részt a hívek.

Talán kevesen tudják, hogy Kovács László apát, plébános 2017.  novemberétől rendszeresen szervzetett - az ő szóhasználatával élve - "zarándoklatocskákat" híveivel a megújuló templomhoz, azóta több mint 100 alkalommal ment imádságos menet az épülethez. Közösségi oldalán mindig megosztotta a képeket erről, ez a fotó 2025. novemberében készült:

A Szent István Televízió 2020-ban készített kisfilmet az apátsági templomról.

Pap Ildikó

kép: Huszár Márka, FB