A tartalomból:

Lelki megújulás - Mindnyájan látjuk, hogy tavasszal a nagy természet megújul. A fák kirügyeznek, a fű kizöldül és a megmetszett szőlőkben a nedvkeringés újra megindul. A halottnak tűnő táj – a napfény és a meleg hatására – újra élni kezd. Időről-időre az embernek is meg kell újulnia testben és lélekben. A nagyböjti időszak segít bennünket, keresztény embereket, hogy a húsvét megünneplése által lelkileg megújuljunk: újjáéledjen a lelki életünk és az Istennel való kapcsolatunk. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy természetesnek mondható hogy a nagyböjti időben gyakrabban gondolunk Jézus értünk vállalt szenvedésére és kereszthalálára. Lélekben végigkísérjük Jézust szenvedésének útján, arra gondolva, hogy Ő mindezt szeretetből tette, értünk emberekért, a mi üdvösségünkért. Bárcsak egyre többen rádöbbennénk erre, és Pál apostollal együtt el tudnák mondani: „Ő szeretett engem, és önmagát adta értem” (Gal 2,20). Jézus szenvedése, halála és feltámadása által megváltott bennünket. Ez azt is jelenti, hogy Ő megváltó halálával lehetővé tette, hogy megszabaduljunk bűneinktől. Akármilyen bűnösök is vagyunk, tudhatjuk, hogy Jézus Krisztus vére megtisztít bennünket minden bűntől. Tehát, a mi bűnbánatunk tulajdonképpen nem más, mint Isten irántunk való szeretetének viszonzása. Szent Pál apostol is a nagyböjti-húsvéti lelki megújulásra biztat bennünket, amikor így fogalmaz: „Újuljatok meg lélekben és gondolkozástokban” (Ef 4,23). Igaz ugyan, hogy már a keresztségben lelkileg újjászülettünk és „új emberekké” lettünk, de a jó keresztény embernek is szüksége van a lelki megújulásra. Sajnos, vannak visszatérő bűneink, gyarlóságaink, amelyektől nehezen tudunk megszabadulni. Lelkiismeretünk sok mindennel vádol bennünket. Éppen ezért mindnyájan rászorulunk arra, hogy a húsvéti szentgyónásban az irgalmas Isten megbocsássa a bűneinket és megújítsa Krisztust követő keresztény életünket.

Húsvéti Szent Háromnap - Az idén április 21-én lesz Húsvét vasárnap. Az előtte lévő hét Nagyhét. E hét utolsó három napja pedig nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Ezeket a napokat nevezzük Húsvéti Szent Háromnapnak. Krisztus keresztre feszítésének, sírba tételének és feltámadásának három napja ez, vagyis az az időszak, amikor a megváltás legnagyobb titkait ünnepeljük.

Nagycsütörtök a papság alapításának és az utolsó vacsora megemlékezésének ünnepe. A püspök délelőtt minden egyházmegyében együtt misézik papságával, s ezen a misén áldja meg a szent olajokat, amelyeket a keresztségben, betegek keneténél, vagy bérmáláskor használunk. Az esti szentmise az Eucharisztia megalapításának és a lábmosásnak az emlékezete. Ilyenkor két szín alatt áldozunk, hogy még jobban bekapcsolódjunk az utolsó vacsora titkába. Mise után szentségimádást tartunk.

Nagypéntek Jézus szenvedésének napja. E napon szigorú böjt van: akinek egészsége engedi, 14 éves kortól kötelező a hústilalom, 18-tól 60 éves korig háromszor szabad étkezni és csak egyszer jóllakni – írja elő egyházunk. A böjt és a keresztút segít bennünket abban, hogy az értünk meghalt Jézusra gondoljunk, aki halálával szerezte meg nekünk az életet. Ez a nap az önmegtagadás, valamint a Jézus iránti és az emberek iránti szeretet ünnepe számunkra. A nagypénteki liturgián elmélkedünk Jézus szenvedéséről és kereszthaláláról, hódolunk a kereszt előtt, áldozunk.

Nagyszombat a csend napja. A Szentsír előtt emlékezünk a sírban fekvő Jézusra elmélkedünk az elmúlásról, hogy ezáltal jobban bekapcsolódjunk Húsvét titkába. A Nagyszombat esti húsvéti vigília szertartása, Krisztus feltámadásának és keresztségünknek is ünnepe, ilyenkor újítjuk meg keresztségi ígéretünket.

Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicsőülésének művét Krisztus főképpen az ő húsvéti titka által vitte végbe. Az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja az egész egyházi év tetőpontjaként tündöklik.

Isten fiatal - 2019. május 18-án, Szent II. János Pál pápa születésének 99. évfordulóján, ezzel a mottóval egyházmegyei ifjúsági találkozó lesz Egerben a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban. Ternyák Csaba érsek idei újévi körlevelében írta: „elsősorban azokat a fiatalokat várom, akik középiskolába, főiskolára, egyetemre járnak, vagy akik tagjai egy ifjúsági közösségnek, hogy együtt tegyünk tanúságot Krisztusba vetett hitünkről.” A találkozó 14 órakor regisztrációval és zenés hangolódással a kispapok közreműködésével kezdődik és kb. 21 óráig tart, amelyben lesz Páterrock koncert, tanúságtételek, érseki szentmise, katekézis, szentségimádás, kérdezz-felelek, találkozás szerzetes nővérekkel, fiatal atyákkal. A csarnok befogadóképessége miatt csak korlátozott számú jelentkezést tudunk elfogadni a regisztráció sorrendjében. Jelentkezni lehet:

A szentmiséről - A szentmise életünk középpontja címmel tanítással egybekötött imaalkalom - sorozat indult január 3-án Egerben. A 2020-as Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülést szolgáló, az eucharisztia jobb megismerését célzó program harmadik állomása a Jézus Szíve templomban volt, ahol Ternyák Csaba érsek celebrált szentmisét. Az eseményen megjelent hívek Ficzek László általános helynöknek, a templom plébánosának a tanítását hallgathatták meg, aki arról elmélkedett, hogy a szentmisében hogyan kapcsolódik össze az igeliturgia és az oltáriszentség, majd pedig közös szentségimádást tartottak Drahos Dávid káplán vezetésével.

Megszépült a maklári templom - A felújított maklári római katolikus templomot és új orgonáját Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg március 3-án. A főpásztor szentbeszédében elmondta: magunkat is úgy kellene megújítanunk, ahogyan a templomot megújítjuk, belülről kezdve, kiűzve a szürkeséget életünkből. A főpásztor arra buzdított, hogy gondolataink, szavaink és tetteink egységben legyenek. Az evangélium tanításait ne csak befogadjuk és elmélkedjünk rajta, hanem hirdessük is azt, és tetteinkben is nyilvánuljon meg mindez.

Helytörténész és kollégiumvezető - Galsi Zoltán, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda tanára Szent Gellért-díj ezüst fokozatát vehette át az idei tanévnyitón Ternyák Csaba egri érsektől.

Galsi Zoltánról többek között megtudhatjuk, hogy 1968. július 30-án született Törökszentmiklóson.  Az általános iskola befejezését követően a Bercsényi Miklós Gimnáziumban érettségizett. A Szolnoki Főiskolán kereskedelmi üzemgazdászként, majd Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának történelem tanári szakán diplomázott. Ezután általános iskolákban tanított, majd 2006 szeptemberétől a Bercsényi Miklós Gimnáziumban folytatta pedagógusi pályáját történelem tanárként és kollégiumi nevelőként. 2012-től szakvizsgázott pedagógus és közoktatás-vezető.

Tanári munkája mellett aktív helytörténeti munkát is végez. A régmúlt fotóit összegyűjtve két fotóalbumot jelentetett meg Törökszentmiklósról.