A tartalomból:

Előtalálkozó a NEK jegyében - A világ bezárult, a szívünk kitárult - címmel különleges eseményre került sor a jövő szeptemberre elhalasztott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) szervezői jóvoltából, akik „Online előtalálkozót” rendeztek a NEK jegyében.

A 2020. szeptember 13-20. közötti hétre olyan régóta és olyan lelkesen készült a világ katolikus közössége, hogy a szervezők úgy döntöttek emlékezetessé teszik ezt az időszakot, mégpedig virtuálisan, az iec2020 Youtube-csatornáján. Erdő Péter bíboros felkérésére a NEK néhány meghívott előadója, tanúságtevője videóüzenetekben osztotta meg gondolatait. A magyar főpásztort pedig egy új, egészen különleges szerepben is láthattuk. Ő mutatta be az öt kontinensről érkező üzenetek küldőit a nézőknek megosztva velük kapcsolatban egy-egy érdekes történetet.

Miatyánk - A Miatyánk a keresztények legismertebb imádsága. Életünk minden napján, akár több alkalommal is elimádkozzuk az Úr imádságát, amely Aquinói Szent Tamás szerint a „legtökéletesebb imádság”. A zsidók szerint viszont ez az imádság a keresztények menórája. A menóra egy hétágú gyertyatartó, amelyen állandóan égetik a gyertyát. Ugyanígy nincs olyan perc ezen a Földön, amikor valaki ne imádkozná a Miatyánkot, amelynek hét kérése van. Az elmúlt kétezer évben sokan és sokat elmélkedtek erről az imádságról. Az egyházatyák és teológusok (Cyprián, Ambrus, Ágoston) könyveket írtak róla. Nemcsak a katolikusok, hanem a reformátusok katekizmusa is magyarázza, elemzi és értelmezi a szövegét.

Egy alkalommal az apostolok arra kérték Jézust, hogy tanítsa meg őket helyesen imádkozni, mint ahogyan Keresztelő János is „tanította imádkozni tanítványait” (Lk 11,1). Olyan jellegzetes imát kértek tőle, amely Jézus tanítványaihoz illik és az evangéliumi lelkületet erősíti bennük. Válaszként az Úr Jézus rajtuk keresztül nekünk is adott egy mintát, egy ragyogó példát, hogy hogyan és miért imádkozzunk.

Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is írt cikkében. hogy a Miatyánk minden szaváról és minden gondolatáról lehet és kell is elmélkednünk, de talán a legfontosabb az első szó, a megszólítás: „Mi Atyánk!” Jézus olyan kifejezést használ az Atya megszólítására, melyet előtte senki sem használt az imádságban. Az „Abbá” elnevezés bizalmas megszólítás volt, a gyermek szólította így az apját. (apa, apácska). Ez azt jelenti számunkra, hogy mi is olyan egyszerűséggel és bizalommal fordulhatunk a mindenható Istenhez, ahogy egy kisgyermek az édesapjához.

Búcsúk az egyházmegyében - A sárospataki bazilika nyár végi búcsúját augusztus 29-én tartották Keresztelő Szent János tiszteletére. Az ünnepi szentmisén a zarándokok mellett részt vett az Abaúj-Zempléni Főesperesség papsága és szerzetesei. A szentmise főcelebránsa Rácz Bertalan aranymisés monoki plébános, a búcsúi szónok pedig Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja volt.

A több száz éves múltra visszatekintő egri Fájdalmas Anya búcsú szeptember 19-én, szombaton délután a Keresztút végzésével kezdődött, ezután a Fájdalmas rózsafüzér elimádkozására került sor. Az esti szentmisében Szabó József Béla címzetes kanonok, a Hittudományi Főiskola énektanára a családokért imádkozott. A vasárnap reggeli szentmisét a hagyományoknak megfelelően az idősekért, a betegekért ajánlotta fel Schönberger Ferenc tb. kanonok, az Eger-Belvárosi Főplébánián tevénykedő nyugdíjas lelkész. Az ünnepi szentmisét Buda Péter, az Érseki Papnevelő Intézet rektora celebrálta. A járvány miatt a szentmise végén a körmenet elmaradt, a zarándokok szentségi áldásban részesültek.

Az egri bazilika védőszentje, Szent Mihály arkangyal tiszteletére idén szeptember 27-én, vasárnap tartották a búcsúi szentmisét, melyet Michal Muszynski tb. kanonok, a Redemptoris Mater Missziós Szeminárium rektora mutatott be.

Gyermekek imádkozzák a rózsafüzért - Október 18-án, helyi idő szerint 9 órakor világszerte gyermekek imádkoznak fél órán át a békéért és az egységért. A kezdeményezés keresztény közösségektől, Venezuelából indult 2005-ben. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából az Országos Lelkipásztori Intézet hívja a gyermekeket – kérve a tanítókat, hitoktatókat, nevelőket, szülőket, nagyszülőket is, hogy csatlakozzanak a szervezéshez,hogy mint az előző években, kapcsolódjanak be idén is a közös rózsafüzér imádságba, lélekben egyesülve gyermekek csoportjainak ezreivel szerte a világon.

Mivel ebben az esztendőben október 18-a vasárnapra esik, azt javasolják az iskoláknak, hogy a következő napon, október 19-én, hétfőn tartsák meg a közös imádságot a gyerekekkel.

A legeslegjobb a gyereket boldognak látni - Lovász Tiborné óvodapedagógus, hitoktató a Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át Ternyák Csaba érsektől az Egri Főegyházmegye idei tanévnyitó ünnepségén.

A nagykörűi Petrovay György Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda kőteleki óvodájának pedagógusát a következők gondolatokkal javasolta kitüntetésre Nagyné Baráth Ágnes intézményvezető: „Kiskunfélegyházán katolikus családban nőtt fel. Érdeklődése és elköteleződése az óvodapedagógus hivatás iránt hamar megmutatkozott. Diplomáját Kecskeméten szerezte meg 1983-ban és abban az évben a Jóisten Kőtelekre vezette. Következetes, kitartó nevelő-oktató munkájával kivívta a szülők elismerését, megbecsülését. Kollégái számára példát jelent szaktudásban, erkölcsi tartásban, hitben.

Pedagógusi hitvallásának alapja a gyermekek tisztelete, szeretete, feltétel nélküli elfogadása. Fontos szerepe van az óvodás gyermekek hitbéli és vallásos szemléletének kiteljesedésében. Hitoktatóként a gyermekek katolikus nevelésében jelentős munkát végez. A katolikus ünnepek programjainak megszervezésében és lebonyolításában mindig aktívan részt vesz. Az ő kezdeményezéseként valósul meg minden évben a Jézus útja témahét. Szívügye a környezettudatos, teremtésvédelmi szemlélet kialakítása. Rendszeres templomba járó, tagja az egyházközség képviselőtestületének. Munkája példaértékű a falu egész közössége számára.”