Megjelent az Egyházmegyei Hírek 2023. decemberi száma

A tartalomból:

Isten szereti az embert - A megújult Egri Érsekség épületegyüttesének ünnepélyes megáldására Ternyák Csaba érsek úr 70. születésnapján kerül sor december 4-én. Az ünnepség hálaadó szentmisével kezdődik a bazilikában, az ezt követő átadási ceremónia az Érseki Palota Pátriárka Éttermében lesz. Ebből az alkalomból kértünk interjút a főpásztortól. Az írás decemberi számunkban olvasható.

Éjféli mise - Az adventi készülődés, a karácsonyfa, az ajándékozás, a közös családi vacsora, és az éjféli mise hozzátartozik a karácsony méltó megünnepléséhez. Talán mindnyájunkban fölvetődött már a kérdés, hogy miért ünnepeljük főként éjfélkor, az éjféli szentmisével Jézus születését. Nyilvánvaló, hogy nem azért, mert ez így a leghangulatosabb, és van benne valami egyedi és szokatlan. Lukács evangéliumából tudjuk, hogy a kis Jézus Betlehemben és éjszaka született (Lk 2, 4-10). A keresztény ókorban Nagy Szent Gergely pápa előírta, hogy karácsonykor minden templomban három misét kell mondani: az első mise éjfélkor legyen, mivel Krisztus Urunk éjjel született, a második korán reggel, mivel a pásztorok elsőként, még sötétben látogatták meg a kis Jézust, a harmadikat nappal, amikor már képesek vagyunk fölfogni Jézus születésének jelentőségét. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy a legfontosabb magyarázat az a szép gondolat, hogy Karácsony, Jézus születése, a sötétségben megjelenő Világosság ünnepe. Ezt tanítja számunkra a Biblia, az Isten szava. Zakariás főpap, Keresztelő János édesapja, hálaadó énekében ezt mondja: a Megváltó Jézus azért jön közénk, hogy „fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és halálos homályban ülnek, lépteinket pedig a béke útjára vezérelje” (Jn 1,79). Jézus jeruzsálemi templomban való bemutatásakor az agg Simeon is erre emlékeztet bennünket: „Világosságul jött ő a pogányok megvilágítására, és dicsőségére népednek, Izraelnek” (Lk 2,30).

Csepellényi György származása és fiatal évei -  A több hónapon átívelő, Csepellényi Györgyre fókuszáló cikksorozat keretében röviden szeretném bemutatni az olvasóknak Csepellényi György pálos rendi szerzetes fiatalkorát, származását, és azt a közeget, ahol felnevelkedett – írja az Egyházmegyei Hírekben  Urbán Márta.

Csepellényi György az 1620-as évek elején született, (anyakönyvi feljegyzés hiányában pontosan nem tudjuk) nemesi családból származik, édesapja Csepellényi György, édesanyja Patay Zsófia voltak. Trencsén vármegyében született, a Nyitrai Püspökség területén lévő Biccse nevezetű mezővárosban. Biccse 1378-ban Domonkos nyitrai püspök oklevelében szerepel először városként. 1605-ben Bocskai hajdúi és a török segédcsapatok feldúlták a várost, mely során a várkastély is megrongálódott.  Talán a legismertebb esemény Biccse történetével kapcsolatban, hogy Thurzó György nádor, a terület birtokosa 1611. január 7-én ebben a városban ítélte el Báthori Erzsébet csejtei  úrnőt a neki tulajdonított koncepciós vádak miatt. Thurzó György fia, Thurzó Imre Bethlen Gábor alvezére volt, fiatalon elhunyt, özvegyét, Nyáry Krisztinát 1624-ben Esterházy Miklós vette feleségül. Az özvegy kezével a biccsei várkastély átkerült Esterházy tulajdonba, így Csepellényi György gyermekkorában már az Esterházy család birtokolta a területet.

Csepellényi Györgynek legalább két testvére volt, az 1632-ben született Pál és az 1635-ben született Anna. Életrajzírói szerint soha halálos bűnt nem követett el, és haláláig megőrizte tisztaságát. Édesanyja nagyon sokat tett a környék szegényeiért, a segítő szeretetet és a vallásos érzelmeket György is örökölte. Fiatalkorát családja körében töltötte, majd 1637-ben beiratkozott a jezsuiták 1616-ban alapított nagyszombati gimnáziumának principista osztályába (a jezsuita gimnáziumok hat osztályának második osztályát nevezték így.) Családjában fontos szerepet kapott a tanulás. Ezt bizonyítja az is, hogy 1647-ben Pál nevű testvére is a nagyszombati jezsuita gimnáziumban kezdte meg tanulmányait. György életének következő állomása már a felsőelefánti Keresztelő Szent János pálos kolostor volt, ahol 1643. május 3-án tette le szerzetesi fogadalmát.

Homa János