A tartalomból: 

Mindennek van értelme, ami szeretetből történik - Hagyományunknak megfelelően, az egyházi év végén készítettünk számvetést főpásztorunkkal, Ternyák Csaba érsekkel. Az interjúban szó esik a 2026. január 6-án záruló Szentévről, Csepellényi György boldoggá avatásáról, Ferenc és XIV. Leó pápáról, az Egri Főegyházmegye idei programjairól, valamint Karácsony üzenetéről. A cikket decemberi számunkban olvashatják.

Újra és újra eljön! - Zsidó ismerősöm pár esztendővel ezelőtt, így adventben a következőt találta mondani: mi zsidók várjuk a Messiást, hogy eljöjjön, ti keresztények várjátok, hogy újra eljöjjön. A különbség ebben a kis szócskában van, hogy újra. Vajon tényleg, csupán ennyi lenne a különbség? Mielőtt hagynánk magunkat eltéríteni a lényegtől, vizsgáljuk másként a dolgot! Tegyük fel kritikusan a kérdést: a zsidók valóban várják a Messiást? És mi keresztények valóban várjuk, hogy újra eljön?
Izaiás próféta jövendölése a messiási időkről olyan gyönyörűséges, hogy ádvent egészére, napi olvasmányként tudnám ajánlani. Amikor majd a messiási idő elérkezik, akkor nemzet nemzet ellen nem háborúzik, a fegyverből ekevasat kovácsolnak, a játszadozó gyermek nyugodtan benyúlhat a kígyófészekbe, az oroszlán és az ökör együtt legelésznek … és így tovább, és így tovább. Azt gondolom, ha adventben, ezt a képet függesztjük ki lelki szobánk falára, könnyebben megértjük, hogy már régóta „a mi térfelünkön pattog a labda,” merthogy eljött. Jóllehet az ember továbbra is javíthatatlanul és folyamatosan szembefordul a teremtés valóságával, annak csodájával, végső soron saját maga képmásával.
Szomszédunkban dörögnek a fegyverek, fegyverekért kiáltanak a nemzetek. Az ekevasból is fegyvereket gyártanak, a traktorokra ágyút szerelnek, a repülők emberek helyett bombát szállítanak, és már nemcsak katonák – a hírek is ölnek. A béke angyala átsuhan a városon, a fejünk fölött tovaszáll, miközben várjuk, hogy eljöjjön, hogy újra eljöjjön a Messiás. Micsoda tudathasadásos karácsony elé nézünk! Ráadásul eközben, már elindultak Napkeletről a bölcsek, hogy a csillagot követve odataláljanak az istállóhoz. Alig néhány nap, és a pásztorok buzgón éneklik, hogy siessünk, ne késsünk! Pedig Betlehem kapui zárva, az istálló fölött nem áll meg ragyogva a csillag. Családi otthonok, kényelmes szállodák, gazdag paloták, rongyos-romos istállóvá válnak, aknák és bombák repülnek falaik között. Így várjuk, hogy eljöjjön, hogy újra eljöjjön, hogy újra és újra eljöjjön.
Tízgyermekes amerikai asszony meséli, hogy így karácsonykor nagyon oda kell figyelnie minden gyerek igényére. Külön-külön kitalálni, melyik mit szeretne. Van köztük egy, aki évről évre mindig ugyanazt kéri. Az anya szeretne már újítani, valami mást adni ennek az egynek, de az, évről évre mindig ugyanazt kéri, azért könyörög. Az asszonyt ez, szinte már bántja, egyre nehezebb minden esztendőben ugyanazt adni. De mivel ez jó gyerek, és éppen az ő születésnapja van, ezért megteszi neki, amit kér: bemegy a templomba, összeszedi az elmúlt időszakban elkövetett bűneit, és elvégzi gyónását. Mert ez a fiú mindig ezt kéri tőle. Neki ezt adja ajándékba a tíz gyerek között. Az asszony azzal zárja elbeszélését, hogy ez a gyermek, a tíz közül az egyik olyan, mint az övé. Mintha mindig is az ő gyereke lenne. Még a többitől is jobb, és erre a gyerekre szeretne most legjobban odafigyelni, mert ez a gyermek maga a betlehemi Kisjézus. Meglepett ez a fordulat, hogy a tízgyermekes édesanya, Jézus Krisztusra is úgy tekint, mint a saját gyermekére. Próbáljuk meg mi is így várni, így átölelni, amikor eljön, amikor újra és újra eljön – írja cikkében Juhász Ferenc atya, az Egri Főegyházmegye pasztorális helynöke.

Ötvös András atya az idei Pyrker-díjas - Krisztus Király vasárnapján Gyöngyöstarjánban a délutáni szentmisét követően adta át Ternyák Csaba egri érsek az idei Pyrker-díjat Ötvös András érseki tanácsos, tiszteletbeli kanonok, nyugalmazott plébánosnak.
A laudációt Ficzek László általános helynök ismertette. Ötvös András 1950. január 16-án Gyöngyöstarjánban született. Harmadikos korában elhatározta, hogy pap lesz. A középiskolát Pannonhalmán végezte el. Egerben az Érseki Papnevelő Intézetben tanult. 1975-ben szentelték pappá, jelmondatát a Jelenések könyvéből választotta: „A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom örökkön-örökké” (Jel 5,13). Mezőkövesd-Jézus Szíve Plébánián, Jászárokszálláson, Kunszentmártonban és Polgáron szolgált káplánként. 1980-ban plébánosi kinevezést kapott Tiszaörsre, 1982-től már Tiszaörvény települést is ellátta. 1984. november 1-től Kádár László érsek egészségi állapotára tekintettel nyugállományba helyezte. Idővel látását teljesen elveszítette, ugyanakkor annál nagyobb belső látásra tett szert, aminek következtében sokak által keresett és szeretett gyóntatóvá vált.
András atya 1988. augusztus 1-je óta gondosan figyel arra, hogy szülőfalujában,
Gyöngyöstarjánban az esti szentmisét minden vasárnap bemutassa. 17 éve a Mátraverebély-Szentkúti búcsújáróhely gyóntatója a nyári időszakban, és szükség esetén kisegít a környékbeli plébániákon. Napi imádságában Jézus Krisztus oltalmába ajánlja azokat, akik segítik abban, hogy papként tudjon működni.
Idén ötven éve, hogy András atya lelkipásztori szolgálatát töretlen hittel és buzgósággal végzi. Papi élete és Krisztusért hozott áldozata nagy erőforrása a szentmiséjét látogató híveknek, valamint mindazoknak, akik az ő szolgálatán keresztül részesülhetnek a bűnbocsánat, és a betegek szentségében. A betegség keresztjét hordozva is példát ad paptestvéreinek hivatásuk hűséges teljesítéséhez, a rájuk bízott lelkek szolgálatához.
A kitüntetett atya Lukács evangéliumának soraival köszönte meg az elismerést: „ti is, amikor mindent megtesztek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami a kötelességünk volt!”

Könyv a Papnevelő Intézetről - Az elmúlt években két kötetben jelent meg az egri felsőoktatás intézményeinek hallgatói adattára. Az első kötet tartalmazza az 1713-1852 közötti időszakban beiratkozottak névsorát, a másodikban pedig azok szerepelnek, akik 1850-1918 között tanultak a Líceum épületében vagy pedig az Egri Érseki Papnevelő Intézetben. Ez az újabb, immár harmadik kötet azoknak a névsorát tartalmazza, akik 1919 és 2025 között tanultak az Egri Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő Intézetben készültek a szolgálati papságra. Dr. Dolhai Lajos, a kötet szerzője elmondta: „az elmúlt 105 tanévben összesen 1885 olyan fiatal volt, aki az egri Érseki Papnevelő Intézetben készült a papságra.”
Ezzel a kiadvánnyal szeretnének emléket állítani azoknak a papoknak, akik az elmúlt évszázadban az Egri Főegyházmegyében szolgálták Isten dicsőségét és az emberek üdvösségét.

Homa János