A tartalomból:

Nagyhét: a hit megújításának ideje - Nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnappal kezdődik. Az idén ez a nap március 29-re esett. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való ünnepélyes bevonulását idézi fel. A tömeg pálmaágakat lengetve és ruháikat az útra terítve köszöntötte Jézust, aki szamárháton érkezett a városba. Az emberek királyként ünnepelték őt. Európában a pálmaágakat barkával helyettesítik, s a megszentelt barkát sok család otthon őrzi, mert a néphagyomány szerint védelmet hoz a házra, és megóvja a családot a bajtól.

A Nagyhét első három napja viszonylag csendesebb időszak. A hagyomány szerint Jézus Nagyhétfőn megtisztította a jeruzsálemi templomot. Kiűzte azokat a kereskedőket és pénzváltókat, akik a templom területén üzleteltek. A keresztény tanítás szerint Jézus Nagykedden beszélt a jövőről és az ember felelősségéről is. Nagyszerda Júdás árulásának napja. A Biblia szerint harminc ezüstért elárulta Jézust a főpapoknak. Ez az esemény fontos része a passió történetének, hiszen innen indul el az a folyamat, amely végül Jézus elfogásához és keresztre feszítéséhez vezet.

A Nagyhét egyik kiemelt napja Nagycsütörtök. Ezen a napon a keresztény egyház az utolsó vacsorára emlékezik. Jézus ezen az estén együtt vacsorázott tanítványaival, és ekkor alapította meg az eucharisztiát, vagyis az oltáriszentséget. Az utolsó vacsora során Jézus kenyeret tört tanítványainak, bort adott nekik, megmosta a tanítványok lábát. A lábmosás az alázat és a szolgálat szimbóluma. A hagyomány szerint ilyenkor „Rómába mennek a harangok”, és csak nagyszombaton szólalnak meg újra.

A Nagyhét legmegrendítőbb napja Nagypéntek. Ez a nap Jézus szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. E napon nincs szentmise. Helyette különleges liturgiát tartanak, amelynek része a passió felolvasása és a kereszt előtti hódolat. A hívők sok helyen keresztúti ájtatosságon vesznek részt. A keresztút Jézus szenvedésének 14 állomását mutatja be. Nagypéntek hagyományosan szigorú böjti nap. a 14 és 60 év közötti keresztény emberek ezen a napon nem esznek húst.

A Nagyhét utolsó napja Nagyszombat, amely a csend és a várakozás napja. Ez az időszak Jézus sírban töltött idejét jelképezi. A nap folyamán sok templomban szentsír-látogatást tartanak. A hívek felkeresik a templomban kialakított jelképes sírt, és imádkoznak. A Nagyszombat esti húsvéti vigília szertartása, Krisztus feltámadásának és keresztségünknek is ünnepe, ilyenkor újítjuk meg keresztségi ígéretünket. Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicsőülésének művét Krisztus főképpen az ő húsvéti titka által vitte végbe.

Egyházmegyei találkozó május 9-én - Ternyák Csaba érsek úr az újévi főpásztori levelében főegyházmegyei találkozóra hívta össze közvetlen munkatársait az egri bazilikába 2026. május 9-ére. Az egri érsek főpásztori levelében a következőket írta: „Az Egri Főegyházmegye szép gyakorlatát követve, idén is megrendezzük az egyházmegyei találkozót. 2026. május 9-én szeretettel hívom a paptestvéreket, az állandó diakónusokat, szerzeteseket és szerzetesnőket, valamint kiemelten hívom: lelkipásztoraink közvetlen munkatársait, intézményeink vezetőit, a lektorokat és akolitusokat, áldoztatókat, kántorokat, irodistákat, sekrestyéseket-harangozókat, templomtakarítókat, az önkéntes egyházi hozzájárulások beszedőit a plébániákról és filiális egyházközségekből egyaránt. Arra kérem őket, hogy plébánosaikkal együtt vegyenek részt az egyházközségi munkatársak találkozóján az Egri Bazilikában.”  A regisztráció fél 9-től kezdődik, a délelőtt folyamán előadások hangzanak el, majd érseki szentmise lesz, melyet Ternyák Csaba érsek mutat be. Az ebédet követően zenei programra és tanúságtételekre kerül sor.

Üres sír – tele templom - A rokonok biztatják Jézust, menjen föl Jeruzsálembe a húsvéti ünnepre, ne rejtőzzön Galileában, ha azt akarja, hogy higgyenek benne. Ekkor mondja nekik Jézus, hogy még nem jött el az én időm – majd hozzá teszi – nektek az idő mindig megfelelő. Engem azonban gyűlöl a világ, mert bizonyítom neki, hogy cselekedetei gonoszak (Jn 7,3-7). Amikor aztán mégis fölmegy Jeruzsálembe, kiáll és tanítani kezd, a hatóság emberei Kajafás főpap udvarában tanácsot tartanak arról, hogyan foghatnák el és ölhetnék meg. Ekkor hangzik el a sokat idézett mondat: „ne az ünnepnapon, hogy zavargás ne támadjon a nép között” (Mt 26,1-3). A zsidók számára az ünnep szent, és igen vigyáztak arra, hogy semmi meg ne zavarja.

Amióta a köztársasági elnök kitűzte a parlamenti választásokat, azon tűnődöm, megfelelő-e az időpont? A kampányban egymásnak feszülő indulat, nem rontja-e le az ünnepet? Magyarán, húsvét hete megfelelő idő-e parlamenti választásra? Hiszen már jóval előbb magasba szökik az adrenalin, közben pedig azt valljuk, hogy a keresztény ember számára húsvét a megtisztulás ideje. Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását ünnepeljük. Nyilvánvaló az is, hogy a társadalomnak csak mintegy a jó fele keresztény, a parlamenti választás viszont az egész társadalmat érinti. Sokkal nagyobb részét, mint amit a keresztények tesznek ki. Ha azonban a kereszténység erejére mégis szükség van, akkor mindenképp elgondolkoztató a dolog. Miért is?

Közelítsük meg úgy azonban, milyen áldás, hogy erre a feszült időszakra esik húsvét ünnepe! Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának ünneplése. Amikor a világ keresztényei és a magyar keresztények is ugyanazt ünneplik, Krisztus szenvedett, meghalt értünk a keresztfán, eltemették, de feltámadt. Saját sorsunkat, elképzeléseinket, életvitelünket és életformánkat rávetíthetjük Krisztus szenvedésére, kereszthordozására és halálára, és ugyanígy az ő feltámadása is biztatást és reménységet jelent mindnyájunknak. A tavasz mindig a húsvétot hozza el. A tél után a napot, a halálból a feltámadást.

Így lehetséges, hogy az Ő története és az Ő húsvétja, személyes történetté és húsvéttá váljék számunkra is. Ha nem lenne ünnep az emberiség életében ásóval-kapával esnének egymásnak. Épp az ünnep gyűjt egy asztal köré bennünket, hív egy társaságba, egy énekhanggal, egy dallammal, közös iránnyal ajándékoz meg bennünket.

Jézus tehát fölmegy Jeruzsálembe, ott felforgatja az árusok asztalait, hogy újra az imádság házává tegye a templomot. Lehetséges, hogy mi is előjövünk a magunk galileájából, és ezekben a hetekben a templomok ismét az imádság házává lesznek – és nem annyira rendezvények helyszíneként, hanem valóban az imádság házaként használjuk tereit, szentélyeit. Ratzinger bíborosnak van egy rövid tanulmánya a zárt és üres templomokról. Ha nem az imádság háza a templom, akkor kiürül, és az ajtó bezárul. Amíg vannak benn imádkozók, addig nyitva lehet hagyni. A templomokkal ugyanaz történik, mint az Egyházzal, kiürülnek és bezárulnak, ha nincsenek benn imádkozók. A nagyszombat csendje és a húsvéti hajnal titokzatos drámai öröme, erőt és lendületet hoz a keresztények által a társadalomba. Jó hír a világnak az üres sír és a tele templomok. (Juhász Ferenc jegyzete)

Május 30-án lesz a bélapátfalvi apátsági templom megáldása - A XIII. században épült bélapátfalvi apátsági templom műemléki rekonstrukciós munkálatai hamarosan befejeződnek. A kivitelezés lebonyolítását a Hadas Építész Kft. koordinálta. A beruházás keretében megújult a torony nélkül épült, nyeregtetős, háromhajós templom tetőszerkezete, korszerűsítették a csatornázást és a vízelvezetést, az oldalhajók pedig új acélszerkezeti megerősítést kaptak. Elvégezték a nagyobb kőrestaurátori munkákat, kiemelt figyelemmel a főkapu teljes körű helyreállítására.

A projekt jelentős újdonsága a templom mellett felépült galériás múzeum és látogatóközpont. A kiállítótérben kapott helyet a templom restaurált szószéke, a korabeli bútorzat és az orgona, míg az újonnan kialakított kőtár az apátság építészeti töredékeit mutatja be a nagyközönségnek. Már csak a környezetrendezési munkák vannak hátra.

A bélapátfalvi (korabeli nevén bélháromkúti) apátság a ciszterci rend magyarországi történetének egyik legfontosabb tárgyi emléke. A rend hazai megtelepedése a 12–13. században történt.  Az épülő monostort már az 1241–42-es tatárjárás során feldúlták, majd az újjáépítést követően a 16. századra a reformáció térhódítása és az oszmán előretörés miatt teljesen elnéptelenedett. A kolostorépület elpusztult, a rend előírásai szerint épült nyugati előcsarnok megsemmisült. Bár a török kiűzése után a ciszterciek nem tértek vissza, a romos templomot Erdődi Gábor egri püspök a 18. század harmincas éveiben barokk stílusjegyekkel kiegészítve újjáépíttette.

A felújítás több generációnyi tudományos kutatómunka felhasználásával történt. A templom felújítás utáni, ünnepélyes megáldására május 30-án, szombaton fél 11-kor kezdődő szentmise keretében kerül sor. A szentmisét Ternyák Csaba érsek mutatja be az egyházmegye papságának, híveinek és a meghívott vendégek részvételével.