Az Egri Főegyházmegye főpásztorával ünnepeltek a hívek Sárospatakon pünkösdhétfőn.

Az Egri Főegyházmegye főpásztora, Ternyák Csaba érsek mutatott be szentmisét pünkösdhétfőn a Sárospataki Bazilikában a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapja és Szent Erzsébet szentté avatásának 790. évfordulójának ünnepén.

A szentmise kezdetén Kissné Murányi Andrea a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola igazgatója és dr. Farkas Szabolcs, Sárospatak polgármestere köszöntötte az ünnepre érkező híveket, valamint az egyházmegye főpásztorát. A város első embere kiemelte: Idén emlékezünk meg Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának 790. évfordulójáról. Sárospatak számára Szent Erzsébet, nem csupán a múlt egy szép emléke, hanem élő hagyomány. Lelki örökség, amely átszövi a város lelkiségét és önazonosságát. Erzsébet itt, Sárospatakon született. Itt tette meg első lépéseit, itt kapta meg azt az örökséget, a hitet, a szolgálat szellemét és az emberség parancsát, amely egész életét meghatározta. Innen indult el, hogy Európa legismertebb és legelismertebb szentjévé váljék. Szent Erzsébet, királyi származása ellenére, az alázatot választotta. Nem a hatalomban kereste a boldogságot, hanem a szolgálatban. A polgármester azt kívánta, hogy ez a jubileumi évforduló, ne csupán megemlékezés legyen, hanem lelki megújulás is mindannyiunk számára.

Majd Bereczkei Miklós plébános, címzetes apát, esperes köszöntötte Ternyák Csaba érseket, akit XVI. Benedek pápa 2007. március 15-én nevezett ki egri érsekké, s ugyanezen év június 9-én, éppen 18 évvel ezelőtt került sor a beiktatására, az Egri Főszékesegyházban.

Ez alkalomból a helyi katolikus iskola diákjai énekekkel köszöntötték az ünnepeltet.

Ternyák Csaba érsek ezután ünnepélyesen megszentelte a Bazilika megújult ólomablakait, melyek Árpád-házi Szent Erzsébet életét ábrázolják. Homíliájának fókuszába a főpásztor két női alakot állított. Az egyik Szűz Mária, a másik pedig a város szent szülötte: Szent Erzsébet. Mint mondta: Árpád-házi Szent Erzsébet számára is Szűz Mária anyai szeretete volt a minta, aki nőként a tevékeny szeretet gyakorlása által lett követendő példa, a mai korban is, számunkra is. A főpásztor ezután a nők egyházban betöltött szerepéről is beszélt, és felemelte szavát a nők elleni erőszak ellen. Mint fogalmazott: aki akár egyetlen nőt is bánt, az meggyalázza az asszonytól született Istent. Az ünnep kapcsán elmondta: Pünkösdhétfő nem a Szentlélek kiáradásának az ünnepe, sokkal inkább a mi Szentlélekkel való együttműködésünknek az ünnepe.

Szűz Mária Istennek mondott igenje, megváltoztatta az emberiség történelmét, azzal, hogy világra szülte az Üdvözítőt. Máriának a Szentlélekkel való együttműködésére volt szükség arra, hogy Isten elküldje egyszülött fiát, és helyrehozza mindazt, amit az ember, a bűnbeesés által okozott. De az Isten nem bosszúálló, nem büntető Isten, hanem az ember üdvösségét akarta. Ezért új lehetőséget kínált nekünk azzal, hogy elküldte közénk egyszülött fiát, Jézus Krisztust. Mária igenje fontos része volt Isten üdvösségszerző tervének. Nélküle, a megváltás műve, nem valósulhatott volna meg. A mai ünnepen az egyház anyjaként áll előttünk.

A másik asszony Árpád-házi Szent Erzsébet, akinek szülővárosában, itt Sárospatakon, minden pünkösdhétfőn szentté avatására emlékezünk. Azért jövünk ide zarándokok szerte az országból és a határon túlról is, hogy megcsodáljuk, átelmélkedjük, hogy a Szentlélek kegyelme, hogyan alakított át egy királylányt, a szegények és a betegek szolgálójává. És ez a Szentlélek ott működik bennünk is, és át akar formálni minket. Ki akarja cserélni a mi lelkünket, a mi szívünket. Új szívet akar adni nekünk, amely Jézus szívének ütemére dobban.

A kereszten függő Krisztus a szeretett tanítványt Máriára bízza. Ezen a lelki anyaságon elmélkedve, az egyház felismerte, elfogadta, az egyház egészére kiterjesztve kérte és kéri Szűz Mária anyai oltalmát. Jézus szavai alapozzák meg Mária lelki anyaságát és Ferenc pápa 2018-ban bejelentett döntését, hogy pünkösdhétfőt, Szűz Mária, az egyház anyja emléknapjává teszi. Amikor tehát Jézus a kereszten édesanyjára bízta János apostolt, ezzel nem csak őt bízta rá, hanem vele együtt az egész egyházat is.

Azáltal, hogy Jézus édesanyját, mint az egyház anyját tiszteljük, átalakul egész felfogásunk és a nőkről való gondolkodásunk is. Ferenc pápa szerint, a világnak szüksége van arra, hogy a nőkre, mint anyákra és asszonyokra tekintsen, és, hogy így békére leljen. Ezáltal kiszabaduljon az erőszak és a gyűlölet spiráljából és visszatérjen az emberséges tekintethez és a látó szívhez. Minden társadalomnak be kell fogadnia a nőt és minden asszonyt, mint adományt, hogy tisztelje, védelmezze, értékelje azt, jól tudva, hogy aki akár egyetlen nőt is bánt, az meggyalázza az asszonytól született Istent.

Ezért kapnak az egyházban is egyre nagyobb teret a nők, hogy az egyház anyasága egyre nyilvánvalóbb legyen. Törődő, gondoskodó, türelmes és bátor anyai szolgálata által. Szent Erzsébet ebben kiváló előfutár, példa és közbenjáró mindannyiunk számára.

Kérjük az egyház anyjának, a Boldogságos Szűz Máriának közbenjárását, hogy Magyarország csillaga, Árpád-házi Szent Erzsébet példája nyomán mi is mindig hűségesek maradjunk szent fiához, Jézus Krisztushoz! – zárta homíliáját Ternyák érsek.

Az ünneplők a szentmisét körmenettel zárták Szent Erzsébet ereklyéjével.

Szöveg: Domán Vivien

kép: Szent István Televízió