Augusztus 20-án, Szent István király ünnepén Ternyák Csaba egri érsek a főszékesegyházban mutatott be szentmisét, melyen a város és a megye elöljárói mellett Varga Mihály miniszterelnök-helyettes is részt vett. A főpásztor szentbeszédében az örökségről szólva kiemelte: aki örököl, azt köti az örökhagyó szándéka.  Az örököstől elvárják, hogy tartsa tiszteletben az örökhagyó szándékát. Szent István ünnepén is gyakran beszélünk az ő örökségéről. Mi is örököseinek mondjuk magunkat. Ennek mintegy szimbóluma a szent korona, mely az egész országot jelképezi. Természetes örököse Szent Imre herceg lett volna, azonban elragadta a halál. István ezért koronáját és népét Szűz Máriának ajánlotta, így biztosította, hogy egyetlen uralkodóház sem hivatkozhatott arra, hogy őt illeti és Mária országát Szűz Mária megoltalmazta a történelem során.

Első királyunk örökségének identitást alakító ereje van a mai napig. Van politikai jellege, ha a közhatalom gyakorlására gondolunk, vagy európai szerepünket vizsgáljuk 1000 év során. A politika annál méltóbb a szent király örökségéhez, minél jobban ragaszkodik a kereszténységhez. Szent István örökségének alapja a keresztény vallás, melyre épül a keresztény kultúra és erre  épül a keresztény politika, vagyis az emberközpontú konkrét cselekvés. Mindhárom szükséges ahhoz, hogy az örökséget megőrizzük és továbbvigyük.

A keresztény kultúra fontosságáról, értékeiről gyakran van szó és elmondható, hogy  konkrét cselekvés is társul hozzá, ennek is köszönhető, hogy számos épület  megújulhat városunkban.A  szent király intelmeit átszövi a vallásosság fontosságának hangsúlyozása. Az utolsó  a tíz keresztény erény gyakorlására buzdít és  az erényeket teszi a keresztény ember életének sarokköveivé.

A szent király nem az általunk ismert parancsolatokat ajánlja figyelmünkbe,  a 10 parancsolat azt mondja, hogy mit ne tegyél meg, itt pedig arra szólít, hogy mit kell tennünk, hogy életünk erényes legyen. Kegyesség és irgalmasság, szeretet és türelem, erő és alázat, mértékletesség és szelídség, becsület és szemérem. Ma mennyire tartjuk ezeket fontosnak? – tette fel a kérdést Ternyák érsek. Rámutatott: ez az erénykatalógus ma is érvényes. Az erényes élet nagyon egyszerű, a rosszat kerüljük és a jóra törekszünk, miként a bűnbánati imádságban is mondjuk.

Szent István drága örökséget hagyott ránk, melyet az utánunk jövő nemzedékeknek tovább kell adnunk. Jó szikla alapok kellenek hozzá, a mi szilárd vallásosságunk lehet ez az alap. Nincs keresztény politika keresztény kultúra nélkül, s nincs keresztény kultúra vallásukat gyakorló keresztények nélkül. Ezen áll vagy bukik  a keresztény Magyarország jövője , felelősek vagyunk tehát mindezért. A felsorolt erények jelenléte az emberek életében fontos és nem szabad csupán szokás szintjén megjeleníteni ezt, mert a szokásokat könnyen meg lehet változtatni.

Régi jogok és kötelességek mellett kiemelt szerepet kap a munka és a munkás tisztelete, a nők megbecsülése, a családok védelme. Az épített örökség rendbetételén túl is cselekedni kell. Miközben nemzetközi szervezetek nem tartják tiszteletben a természetjogot és az életet, helyette a halál kultúráját akarják bevezetni a magzati élet és a haldoklók esetében. Védjük meg az emberi életet fogantatásától kezdve a természetes végéig! Annál élőbb lesz a keresztény kultúra, minél inkább igazi keresztények leszünk, ha nem elméleteket gyártunk, hanem ragaszkodunk Krisztus evangéliumához és arra alapozzuk életünket. Törekedjünk az erényes életre, ahogy Szent István tanítja, bízzuk életünket Krisztusra, újuljunk meg lélekben és gondolkodásban! Akkor a kultúránk valóban istenkeresésen és hiteles keresztény életen alapszik. Töltsük ki az ősi kultúrát újra élettel, járjunk a nagyszerű példaképek útján, mely nemcsak sikereket ígér, hanem elvezet az örök boldogságra is! A krisztusi új embert öltsük magunkra, aki Istenhez hasonló,  igaz és valóban szent teremtmény – zárta szentbeszédét a főpásztor.

A szentmise után a hívek magukkal vihettek egy-egy darabkát a megáldott új kenyérből.