(A képre kattintva galéria nyílik!)

A Szent Ferenc Kisnővérei szerzetesközösség három tagja: Bernadett, Judit és Veronika nővérek tettek örökfogadalmat a Miskolc Mindszenti-templomban 2021. október 3-án.

Juhász Ferenc érseki pasztorális helynök, plébános a szentmise elején elmondta: a főegyházmegyében minden szentmise végén elimádkozzuk Szent II. János Pál pápa által megfogalmazott imádságot a papi és szerzetesi hivatásokért. Hárman ma örök fogadalmat tesznek, ma, amikor a termény betakarítási napja van, így ez a két ünnep egybe tartozik – tette hozzá és felkérte Ternyák Csaba egri érseket, hogy mutassa be az ünnepi szentmisét.

Hidasi Viktória - Veronika nővér, Rétháti Ildikó - Bernadett nővér, Szerző Rita – Judit nővér kérték az Úrtól, az Ő irgalmából, az Istennek szentelt életet a közösségben Mónika elöljáró nővér előtt.

Ternyák Csaba úgy fogalmazott: abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy itt két napon át ünnepeljük Szent Ferencet, akinek az ünnepe holnap, október 4-én lesz és adunk hálát, hogy karizmája tovább él az egyházban és az egyházmegyei jogú közösségben is tovább él, jelen van és virágzik.

Igazat kell adnunk Ferenc pápának ismételten, aki azt mondta: ahol szerzetesek vannak, ott öröm van. Öröm napja van, s ez bátorít mindenkit, hogy egyre nagyobb meggyőződéssel támogassuk a szerzetesközösségeket az egyházmegyében. Akkor lehetünk az evangélium hiteles képviselői, ha a vannak olyan közösségek, akik tudatosan élik az öröm evangéliumát a megsavanyodott, panaszkodó, gondokkal küszködő világban. Az öröm bennünk van, mert megváltott emberek vagyunk. Szent Ferenc naiv, egyszerű öröme át kell hasson bennünket. Szent Ferenc Kisnővérei is ezt sugározzák, hála és köszönet ezért nekik.

Öröm látni, hogy ennyi ember, köztük sok szerzetes összegyűlt hálát adni, s imádkozni hűségükért. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és Ferenc pápa látogatásának hatása még bennünk van, úgy érezzük, hogy ez a csodálatos élmény valóban forrás számunkra. Ebből újra és újra meríteni akarunk és adni másoknak.

A mai evangéliumban Jézus barátainak mondja követőit, mert, amit az Atyjától hallott, tudtul adta követőinek. Benedek pápa úgy fogalmazott: „semmi sem nagyobb annál, minthogy megismerjük Krisztust és továbbadjuk másoknak a vele való barátságunkat.” Csak így tapasztalhatjuk meg mindazt, ami szép és szabaddá tesz bennünket. Ez a Krisztussal való barátság kincs, fontos számunkra. Jézus búcsúbeszédében ismeretről, barátságról, szeretetről szól, nem úgy tekint ránk, mint szolgákra. De az is világos, hogy ő a kezdeményező, ez nem hétköznapi, nem a kölcsönös szimpátia az alapja, Jézus teszi meg az első lépést. Nem mi választjuk Krisztust, az egyházat; ő hívott minket, ez minden megkereszteltre érvényes.

Az emberi barátságok olykor kizárnak másokat, de Krisztus baráti köre más. Lehet erre igent és nemet is mondani. Az apostolokat is más és más helyről hívta el, mindenki a barátja lett, s ők közösséget alkottak. A szerzetesek is Isten barátai, Szent Ferenc Kisnővérei tudatosan ápolják Jézus Krisztushoz fűződő jegyesi elkötelezettségüket, barátságukat.

Jézus ma is hív barátokat, erre ti vagytok a példa - fordult az örökfogadalmat tevő nővérekhez. Nem szabad, hogy a világ befolyásolja Jézushoz fűződő kapcsolatunkat. Nektek is megvan a saját történetetek, ápoljátok ezeket az élményeket és, ha kísértések érnek benneteket, legyen a meghívásotok története erőforrás. Rövidesen arról nyilatkoztok, hogy ehhez a barátsághoz életetek végéig hűségesek akartok maradni, mi pedig imádkozunk azért, hogy ez így legyen. Egy szerzetesnő vallomása írja, hogy lemondásból nem lehet élni, de odaadásból lehet. Teljesen odaadom magam az Úrnak, ez legyen a válasz Krisztus barátságára, aki beavat titkaiba, elmondja azt, amit Atyjától hallott. A legmélyebb titokba avat ezzel. Ez a bizalom késztessen válaszra, hiszen Krisztus magához édesgetett, bevont a szeretetáramba, engedjétek, hogy szeretete teljesen betöltsön benneteket – zárta szentbeszédét Ternyák érsek.

A keresztség által már meghaltatok a bűnnek és Istennek vagytok szentelve, akarjátok-e az örökfogadalom jogcímén még bensőségesebben Istennek szentelni magatokat?

Akarjátok-e Isten kegyelmének segítségével azt a tökéletesen tiszta, engedelmes és szerény életet vállalni és mindörökre megtartani, amit Krisztus Urunk és Szűz Anyja választottak maguknak?

Akartok-e az evangélium buzgó követésével és közösségetek szabályainak megtartásával az Isten és embertársaitok iráni tökéletes szeretetre álhatatosan és kitartóan törekedni?

Akartok-e az Úr útján mindvégig kitartani és akarjátok-e egész életeteket nagylelkűen Isten népének szolgálatára szentelni?

Akartok-e magányban és csendben, folytonosan imádkozva és felszabadító bűnbánatot tartva alázatos munka és szent cselekedetek közepette egyedül Istennek élni?

Ezen kérdéseket tette fel a főpásztor a nővéreknek, akik kifejezték akaratukat, elköteleződésüket az érsek és a jelenlévők előtt. Az örökfogadalmas nővérek az oltár felé fordulva leborulva fejezték ki teljes önátadásukat.

Az örök fogadalmat tevő nővérek ezután felolvasták a közösség előtt fogadalomtételük saját kezűleg megírt szövegét., majd békecsókkal, a közösségbe való teljes befogadással zárult a szertartás ezen része.

A közösség nevében Mónika nővér mondott köszönetet a főpásztornak, hogy bemutatta a szentmisét. Az érsek úgy fogalmazott: hálás a nővéreknek, akiknek jelenléte igazi gazdagság és kincs az egyházmegye számára. Ternyák Csaba Isten áldását kérte a három nővérre, akik - mint mondta – a szerzetesek ünnepévé tették a mai napot, ami ebben az évben a szokásos februári időpontban elmaradt.

Szöveg: Bérczessy András

Kép: Balogh Ferenc