Szeptember 26-án nyolcadik alkalommal rendezték meg az Egyházmegyei Ministráns Találkozót. Idén „Itt vagyok, engem küldj!” (Iz 6,8) mottóval hívta Ternyák Csaba egri érsek a fiatalokat, s mintegy ezer résztvevő érkezett Egerbe a lelkipásztorokkal és hitoktatókkal együtt. Az ünnepi szentmise főcelebránsa a bazilikában ez alkalommal Snell György Esztergom-budapesti segédpüspök volt. Szentbeszédében rámutatott, a ministráns szerepe azért fontos, mert ő az, aki közvetlenül a pap mellett állva szolgál Istennek.

Délután a résztvevő papok és hitoktatók találkoztak Ternyák Csaba érsek és Snell György püspök atyákkal a szemináriumban. Az összejövetelen a papok és a hitoktatók ministráns pasztorációban való szerepéről volt szó, a ministránsok pedig csoportos foglalkozásokon vettek részt kispapok és szerzetesnővérek vezetésével. A rendezvény zárásaként ismét a bazilikába gyűltek a fiatalok és kísérőik, ahol a házigazda érsek szólt a vendégeihez, majd Snell püspök atya válaszolt a ministránsok kérdéseire.

Holló Gábor, V. éves egri papnövendék írása a találkozóról:

"Szeptember 26-án, szombaton több száz ministráns gyűlt össze főegyházmegyénk székhelyén, hogy kifejezzék összetartozásukat, de legfőképpen azért, hogy megerősödjenek küldetéstudatukban. „Íme, itt vagyok engem küldj” (Iz 6,8). Ez az izajási mondat volt az idei római ministráns zarándoklat mottója, illetve annak folytatásaként a szombati ministráns találkozónak is, amelynek házigazdája Ternyák Csaba egri érsek volt, meghívott vendége pedig Snell György esztergom-budapesti segédpüspök.

A ministránsok csoportjai és kísérőik, az atyák és a hitoktatók reggel 8 órától 9-ig folyamatosan érkeztek egyházmegyénk plébániáiról az egri szemináriumba, ahol ebben az időintervallumban lehetett regisztrálni a találkozóra. Többek között ezt a feladatot mi, kispapok végeztük el, amit azonban nem neveznék megterhelőnek, hiszen az érkező vendégek öröme és lelkesedése ránk is hatással volt. A ministránsok a regisztrációnál két ajándékot kaptak, egy Youcat-et, ami a katolikus egyház fiatalok számára készített katekizmusa, illetve egy külön erre az alkalomra készített irattartó mappát, rajta a találkozó jelmondatával és az egyházmegye címerével.

A ministránsok a regisztrációt követően a bazilikában készülhettek a szentmisére, ami 10 órakor kezdődött. A szentmise elején Ternyák Csaba érsek köszöntötte a résztvevőket, valamint röviden bemutatta a misét celebráló vendéget. Snell püspök úr prédikációjában a hangsúlyt a találkozó jelmondatával összhangban a misszióra, a küldetésre helyezte. Elmesélt egy történetet lelkipásztori életéből, plébánosi éveinek idejéből: volt egy szorgalmas ministránsa, akiben ő megérezte a papi hivatás szikráját. Amikor a püspök úr rákérdezett a fiú hivatására, ő azt válaszolta, hogy azért nem megy papnak, mert nem tud jól beszélni. Semmi gond, a szemináriumban majd megtanulod azt is – válaszolta az atya. A fiúból azután pap lett, és most Dél-Amerikában van misszióban.

A szentmisét követően öt csoportban gyülekeztünk a ministránsokkal, akikkel különböző helyszíneken fogyasztottuk el az ebédet. Ezután pedig csoportos foglalkozások kezdődtek a kispapok vezetésével. Ezek témáját alapvetően az Itt vagyok, engem küldj jelmondat határozta meg; egy slideshow segítségével elevenítettük fel a római ministráns zarándoklat emlékeit és Ferenc pápa buzdítását a ministránsokhoz, de játékos percekre és közös éneklésre is sor került.

A találkozó utolsó állomása a főszékesegyház volt, ahol a jelenlevők egy flashmobon vettek részt. Azonos időben, azonos helyen több száz ministráns mozdult együtt zenére; lelkes kispapoknak köszönhető külön koreográfiával kereszt alakba rendeződve, tánccal és zászlólengetéssel dicsőítették az Istent. Ezután a ministránsok kérdéseket tehettek föl Snell püspök úrnak, aki közvetlen módon, gyakran humorosan válaszolt minden érdeklődőnek. A találkozó záró eseményeként közösen elimádkoztuk a Lorettói litániát.

Nagyon pozitív, lelkesítő élmény volt részt venni az idei ministránstalálkozón. Jó látni, hogy egyházmegyénkben ennyi fiatal, illetve gyermek van, akik szolgálatukkal tanúságot akarnak tenni hitükről, istenszeretetükről. A találkozásokból és beszélgetésekből pedig mi, kispapok is reményt meríthettünk, hogy a jövőben is lesznek, akik szívesen és örömmel mondanak majd igent, ha meghallják Isten hívószavát." - zárult a beszámoló.