A Líceum 1765-től 1785-ig épült. Az eredeti terveket Gerl Mátyás készítette, majd Fellner Jakab fejezte be. Névadója az építtető püspök Eszterházy Károly.

 
A copf stílusú épület már méreteiben is lenyűgöző, szabályos négyszög alakuló szép belső udvarral. Az első emeleten a díszterem, mennyezetét Franz Sigrist hatalmas freskója díszíti, és az egyetem tervezett négy karát, fakultását ábrázolja. Innen tovább sétálva dél felé, Főegyházmegyei Könyvtárhoz érkezünk. Lotter Tamás egri asztalos mester készítette a tölgyfából készült copfstílú faburkolatát. A Tridenti zsinatot ábrázoló mennyezetfreskóját Kracker János Lukács és Zach József festette. Az akkor 20 000 kötetet számláló gyűjteményt Eszterházy eredetileg egyetemi könyvtárnak szánta. A könyvállomány azóta is növekszik, fejlődik, ma már 162 800 kiadvány található meg itt mintegy 30 különböző nyelven.

Itt találhatók Mikes Kelemen törökországi leveleinek kéziratai, az 1473-ból való Budai Krónika, Thuróczi krónikája, s az egyetlen - Magyarországon levő - Mozart-levél, a zeneszerző kézírásával. A líceum harmadik nagy terme a kápolna, amelynek mennyezetfreskóját Anton Maulbertsch készítette 1793-ban. Majd kapaszkodjuk fel a Varázstoronyba, ahol a Csillagászati Múzeum és a kuriózumnak számító Camera Obscura látványa fogad. „Eger szeme" ahonnan mindent lehet látni, ami a városban történik.