Újra szabadon

Az egyházmegye és az egyházmegyei székhely életében gyökeres fordulat akkor következett be, amikor 1987-ben az érseki székbe dr. Seregély István került, aki az elmúlt évszázad legmarkánsabb egyénisége volt ezen a poszton, és 1990-től 2005-ig a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöki tisztét is betöltötte. Az ő érseksége alatt került sor a többi között az egyházi intézményeknek otthont adó épületek visszaigénylésére, illetve óvodák, iskolák, kollégiumok, szociális és kulturális intézmények létesítésére az egyházmegye minden jelentősebb településén. Ekkoriban a főegyházmegye és a területén működő szerzetesrendek négy óvodát, öt általános iskolát, négy gimnáziumot, nyolc kollégiumot, két gyermekvédelmi intézményt és négy idősek otthonát működtettek.

A nevelési - oktatási intézmények túlnyomó része a nagyobb településeken, Egerben, Miskolcon, Sátoraljaújhelyben, Mezőkövesden, Gyöngyösön és Jászberényben volt. Egerben, Gyöngyösön és Sárospatakon már ekkor is nyilvános közgyűjteményekkel rendelkezett az Egyház, és minden jelentősebb településen részt vett és azóta is részt vesz a helyi közművelődési munkában.  Többek között a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége aktív közreműködésével. Ebben az időszakban az egyház intézményeinek működésében nagy szerepet vállaltak azok a szerzetesrendek, melyek folytatták a korábban kényszerűen abbahagyott tevékenységüket, de vannak újabb alapítású rendek is, melyek tagjai a lelkipásztori munkában, a hitoktatásban és a karitatív munkában tevékenykednek. Ilyen az egyházmegyénkben létrejött Ferences Kistestvérek és Kisnővérek Társasága.

1993-ben került sor az egyházmegye határainak rendezésére, területéből kialakították a Debrecen-Nyíregyházi Püspökséget, és kisebb határmódosításra került sor a szomszédos egyházmegyék javára is. Ezzel egyidejűleg történt meg a Rozsnyói és a Kassai Egyházmegye Magyarországon maradt részei egyházkormányzatának rendezése.

Az ezredfordulón egyházmegyénk egyszerre ünnepelte a világegyházzal Krisztus születésének 2000. és a magyar egyház fennállásának 1000. évfordulóját. Ennek emlékét őrzi a bazilika főbejáratának bronzkapuja.  2000. augusztus 20-án Egerben kezdte meg működését a Magyar Katolikus Rádió, az evangelizáció új eszköze, amely 2004-től Szent István nevét viseli.

A mögöttünk álló évezred bizonyítja, hogy jó úton járunk, ha hűek vagyunk Istenhez és az Ő Egyházához

2004-ben ünnepelte az Egri Főegyházmegye fennállásának 1000. évfordulóját, ami egybeesett érseki rangra emelkedésének 200. évfordulójával. Ezeknek az évfordulóknak a kapcsán adódott az alkalom, hogy számot vessünk múltunkkal, erőt merítsünk mindabból, ami jó volt, tanuljunk hibáinkból, hogy azokat többé ne kövessük el; megújult, erős hittel nézzünk jövőnk elé. Ennek érdekében 2004 tavaszán egyháztörténeti konferencia megrendezésére került sor, melyen számos hazai és külföldi tudós előadása hangzott el a mögöttünk álló 1000 év mozgalmas történetével kapcsolatban.

Erre az alkalomra készült el az egri bazilika oldalbejáratán az a bronzkapu, mely Jézus életének főbb állomásait jeleníti meg. Ekkor született az Egri Főegyházmegye millenniumi himnusza is.  A kétszáz éves érsekség jubileumát egy emlékfa (Tomentosa Paulownia, közkeletű nevén császárfa) őrzi az érseki palota díszkertjében, melyet a weimari Maria Pawlowna Társaság ajándékozott egyházmegyénknek, emlékeztetve arra, hogy Sárospatak szülötte Árpád-házi Szent Erzsébet, a thüringiai őrgróf, Lajos feleségeként vált a legismertebb magyar szentté. Annak érdekében, hogy Szent Erzsébet kultusza hazánkban és egyházmegyénkben is intenzívebbé váljon, 2007-ben, születésének 800. évfordulóján, a palota díszudvarában felállították a szentéletű asszony bronzszobrát, mely Kovács Jenő szobrászművész alkotása. Sőt, ugyanebben az évben egy kiállítás megrendezésére is sor került Szent Erzsébet önfeláldozó életére emlékezve „Nők napjainkban” (Frauen heute) címmel, melyet Thüringiából hoztak. A kiállítás az egyházmegye több pontján is bemutatásra került.

A Szent Erzsébet évforduló ünneplésének legfőbb helyszíne természetesen Sárospatak volt, ebben az esztendőben nyerte el a Vártemplom a basilica minor rangot, amit az évforduló alkalmából Juliusz Janus pápai nuncius úr adott át a templom részére. Ebben az évben nyílt meg Sárospatakon a felújított Szent Erzsébet Ház, amely nemcsak az ottani egyházi gyűjteményeknek (múzeum és könyvtár) és kiállításoknak ad otthont, hanem székhelye a Szent Erzsébet Társaságnak is. Ehhez a jubileumi évhez kötődik a Szent Erzsébet út felavatása is, mely azokat a településeket köti össze (elsősorban Kassát és Sárospatakot), melyek a szent életének főbb állomásai voltak.  A jubileum kapcsán több német zarándok gyalog tette meg a Wartburgtól Sárospatakig tartó mintegy 1200 km-es utat.

Több olyan örömünnep is volt a mögöttünk álló bő évtizedben, amelyeket közösen ünnepelt az egyházmegye papsága és hívő népe: 2005-ben volt dr. Seregély István érsek atya aranymiséje, 2013 nyarán dr. Katona István püspök atya gyémántmiséjét ünnepeltük, ugyanaz év decemberében pedig dr. Ternyák Csaba érsek atya 60. születésnapjáért adtunk hálát a mindenható Istennek.

Új érsek a főegyházmegye élén

2007. március 15–én XVI. Benedek pápa elfogadta dr. Seregély István egy évvel korábban kelt lemondását, és dr. Ternyák Csaba érseket nevezte ki az Egri Főegyházmegye élére, akit 2007. június 9-én a főszékesegyházban iktattak be új hivatalába (1993. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké Rómában. 1997. december 11-én címzetes eminentianai érsekké és a Papi Kongregáció titkárává nevezték ki. A Püspöki Kongregáció konzultora, a Kivándorlók és Utazók Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa, valamint a Kultúra Pápai Tanácsának tagja volt). Püspöki jelmondata: „Ipsi gloria in saecula” - „Dicsőség neki mindörökké”.  Dr. Ternyák Csaba 2010-től 2015-ig az MKPK elnökhelyettese volt. 2015-től az MKPK állandó bizottságának tagja és gazdasági bizottságának elnöke.

Főpapi szolgálatának prioritásai között legfontosabb szerepet játsszák: az ifjúság- és cigánypasztoráció, valamint a média evangelizációs lehetőségeinek minél hatékonyabb kihasználása. Külön említést érdemel, mennyire szívén viselte a 2010-es árvíztől sújtott, egyházmegyénkhez tartozó területek lakosságának megsegítését, támogatását. Ennek érdekében jelentősen javította a Főegyházmegyei Karitász Központ tárgyi és személyi feltételeit, amelynek védőszárnyai alatt működik a RÉV Szenvedélybeteg Segítő Szolgálat is.

2007. július 29-én elhunyt az Egri Főegyházmegye nyugalmazott segédpüspöke: Dr. Kovács Endre Gergely O. Cist.

2011. február 26-án az egri bazilikában püspökké szentelték Palánki Ferencet, az Egri Főegyházmegye új kinevezett segédpüspökét. Püspöki jelmondata: „Jesus est resurrectio et vita” - ”Jézus a feltámadás és az élet”. Palánki Ferenc püspök úr 2013. december 20 óta az Egri Főegyházmegye általános helynöke volt, 2015-ben kinevezést kapott a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye élére.

2008. november 25-én a Szentatya, Ferenc pápa elfogadta dr. Katona István lemondását az Egri Főegyházmegye segédpüspöki szolgálatáról, egy tevékeny életút után. A püspöki konferencia a rendszerváltást követően őt bízta meg az újjászerveződő katolikus iskolák munkájának segítésével és koordinálásával. Ezt a feladatot 1996-ig látta el a Katolikus Iskolai Főhatóság elnökeként. Eredményes munkásságát az MKPK a Pro Paedagogia Christiana kitüntetés arany fokozatával ismerte el. 1997 óta volt egri segédpüspök.

2004-től Ficzek László látja el az érseki irodaigazgató feladatait, 2015 decemberében, Palánki Ferenc távozásával pedig általános helynöki kinevezést kapott.

Új feladatok, új lehetőségek az evangelizáció munkájában

A növekvő paphiány és az egyre bonyolultabbá váló lelkipásztori feladatok 2012-ben indokolttá tették az egyházmegye területi beosztásának – a főesperességek és esperesi kerületek határainak – ésszerű megváltoztatását. A megnövekedett lelkipásztori feladatok megkívánják azt is, hogy az Egyház iránt elkötelezett, jól képzett és hűséges papok minél nagyobb számban szolgáljanak a főegyházmegyében. Ezért a Hit Évéhez kapcsolódóan dr. Ternyák Csaba érsek 2012-ben megalapította a Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szemináriumot a Neokatekumenális út közösség irányítása alatt.

Szintén a lelkipásztori feladatok hatékonyabb végzése tette szükségessé, hogy - élve a felajánlott lehetőséggel - egyházmegyénkben 2011-ben megtelepedjenek a verbita atyák, akik eleinte az oktatás területén dolgoztak, jelenleg a körömi plébánián tevékenykednek, egy szerzetes atya pedig Miskolc-Diósgyőr plébániáján lát el lelkipásztori feladatokat.

Jelentős mértékben gyarapodott - 14 főre növekedett - az egyházmegyében működő állandó diakónusok száma, akik elvégzik a számukra engedélyezett liturgikus cselekményeket és segítségére vannak a papságnak a hívek lelki gondozásában is.

2011-ben telepedtek Sárospatakra a Szent Erzsébet nővérek. A rend karizmája szerint - Árpád-házi Szent Erzsébet példája nyomán - a nővérek a kezdetektől az irgalmas szeretet lelkületével szolgálták otthonaikban a szegényeket, a betegeket és az elhagyatottakat. Mindig oda mentek, ahol a legnagyobb volt a szükség, a nélkülözés. Sárospatakon karitatív munkájuk mellett a plébánián végeznek lelkipásztori kisegítő munkát.

A 2014/15-ös tanévtől újra indult a Hittudományi Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola közös programjaként a hittanárok képzése – immár mesterfokon – ami segíti az oktatási intézményeket a hittan, illetve az erkölcstan tantárgyak fokozatos bevezetésében.

A megnövekedett igényeknek megfelelően szociális intézményeket, lelkigyakorlatos házakat, és üdülőket is működtet egyházmegyénk.

Folyamatosan zajlik a hitélet legfőbb színtereinek, a templomoknak és plébániáknak a megújulása is. Megújult többek között a tarnaörsi, a káli templom, új templom épült Tarnamérán, Terpesen, Mérán és Kiscsécsen (ez utóbbi helyen a templom mellett roma közösségi ház is létesült), folyamatban van a répáshutai templom építése, de megújultak műemlék templomaink is: a sárospataki bazilika a Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 elnevezésű projekt keretében újult meg, csakúgy, mint a kassai Szent Erzsébet dóm.

2011-ben a Főpásztor az alábbi okirattal megalapította az Érseki Fiúkórust:

Az Egri Főegyházmegye legfőbb temploma a főszékesegyház és bazilika, amelynek liturgikus és egyházzenei élete példaként kell, hogy szolgáljon az egész egyházmegyében. E cél érdekében a múltban több kiváló egyházzenei kezdeményezés is volt már e templomban, amelyek szakszerű munkáját kiváló nevek fémjelzik. Látva ezeket a példákat jónak láttam egy gyermekkórus létrehozását. Ezért jelen iratommal megalapítom az Egri Érseki Fiúkórust.

Első vezetőjének Schmiedmeiszter Szilvia karnagyot nevezem ki.

A liturgiában részt vállaló kórus feladata lesz, hogy szolgálatával szorosan kapcsolódjék az egri bazilika liturgikus életébe, így segítse az Egri Főegyházmegye főtemplomának rangjához méltó és a hívek üdvösségét szolgáló liturgikus életét.

E nemes kezdeményezésre az Egri Főegyházmegye védőszentjének, Szent János apostolnak oltalmát és Isten bőséges áldását kérem.

Eger, 2011. augusztus 20-án, Szent István Király ünnepén

Dr. Ternyák Csaba

egri érsek

 „Újra fel kell fedeznünk a hit útját”

Dr. Ternyák Csaba érsek úr már említett prioritásainak legfőképpen úgy szerez érvényt, hogy az egész egyházmegyét átfogó nagyrendezvények közelebb hozzák egymáshoz a főpásztort és a papságot, valamint a papságot és a híveket. Emellett minden résztvevő számára érzékelhetővé és valósággá válik az a közösségi élmény, ami megtartó erő az Egyházban. Főpásztorunk minden évben ministráns találkozót szervez az oltár szolgálatában résztvevő fiatalok részére. Ternyák Csaba érsek meghívására első alkalommal 2008. április 19-én mintegy 1200 ministráns, 70 pap és a kísérőik jöttek el a "Szólj, Uram, mert hallja a Te szolgád!" mottóval megrendezett ministráns találkozóra az egri bazilikába.  „.Éljetek méltón hivatásotokhoz!”  – ezzel a mottóval rendezték meg a második találkozót 2009-ben, amelyre már mintegy 1500 gyermek és fiatal, valamint kísérő érkezett az Egri Főegyházmegyéből a Főpásztor hívó szavára. A 2009-es esemény a Szent Pál évhez kapcsolódott. Az esemény díszvendége Piero Marini érsek volt, aki II. János Pál pápa,  majd XVI. Benedek pápa mellett szertartásmesteri teendőket látott el. Azóta még öt újabb alkalommal találkoztak a fiatalok a Főpásztorral és egymással.

Érsek atya lelkes támogatója és résztvevője az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat néven népszerűvé vált többnapos országos katolikus rendezvénynek, amely már több mint 30 alkalommal volt lelki-szellemi feltöltődési lehetőség az Istent kereső fiatalok számára. 2008 nyarán Egerbe hívták meg a Kárpát–medencei magyar fiatalokat az úgynevezett Magyar Sydney-re, amely a Sydneyben rendezett Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó társrendezvénye volt azok számára, akik anyagi okokból, vagy a nagy távolság miatt nem tudtak Ausztráliába utazni. Az itteni rendezvénynek 2000 regisztrált résztvevője volt. A Magyar Sydney mottója a következő volt: „Tanúim lesztek” – amely a sydney-i rendezvény mottójához kapcsolódott („Amikor leszáll rátok a Szentlélek, erő tölt el benneteket, és tanúim lesztek” – ApCsel 1,8). Témáiban a rendezvény kapcsolódott az éppen akkor zajló Biblia Évéhez is.

Évente találkozási alkalmak vannak Egerben, a főszékesegyházban az egyházközségekben működő különböző csoportok részére, így például a képviselőtestületi és karitász tagok, a roma közösségek csoportjai is találkoztak már ily módon nemcsak egymással, hanem papjaikkal és főpásztorukkal is.

Fentebb már szó volt róla, hogy 2008 januárjában kezdődött hazánkban a Biblia Éve, mely a katolikusokon kívül a protestáns egyházakat is mozgósította.  Egyházmegyénkben - nemcsak egy méltó kiállítással, hanem - a Bibliára való fokozott figyelemfelhívással is igyekeztünk a hívek életének középpontjába állítani a Szentírást. Plébániáinkon bibliaórák, Szentírás magyarázatok kezdődtek annak érdekében, hogy az érdeklődők mind jobban megismerhessék Isten Igéjét. Érdekes, hogy ez a kezdeményezés olyan átütő erejű volt, hogy plébániák sokaságában mind a mai napig tartanak az akkor elkezdett bibliaórák.

Ugyancsak 2008-ban, június 29-én a deteki Szent Péter és Pál templom búcsúünnepén nyitotta meg a Szent Pál évet az Egri Főegyházmegyében Ternyák Csaba érsek úr. A jubileumi évet a Szentatya az apostol születésének 2000. évfordulója alkalmából hirdette.

Vianney Szent János (1786-1859) halálának 150. évfordulójához kapcsolódóan XVI. Benedek pápa „Krisztus hűsége, a papok hűsége” mottóval a papságnak szentelt év meghirdetését jelentette be 2009. március 16-án a Kléruskongregáció plenáris ülésén Rómában. Ternyák Csaba érsek úr szavai szerint: "A papság éve jó alkalom volt a papi identitás elmélyítésére".  

2010. december 26-án, Szent Család vasárnapján kezdődött a Család Éve, ami 2011. december 30-ig tartott. Harminc esztendeje volt annak, hogy 1981-ben II. János Pál pápa kibocsátotta Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdítását a keresztény család feladatairól a mai világban. Püspöki konferenciánk a 2011. évet Magyarországon is a Család Évének nyilvánította. „Döntésünket az a szándék vezérelte, hogy tanúságot tegyünk hitünkről és felkeltsük az emberek szívében a szeretet és a felelősség érzését a társadalom legfontosabb intézménye, a család iránt”. – olvashattuk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia akkori körlevelében. Dr. Ternyák Csaba érsek úr az alábbi gondolatokkal nyitotta meg a Család Évét: „A 2011-es esztendő a Család Éve lesz a magyar egyházban. Kérem, hogy családjainkban és egyházközségeinkben jól használjuk ki ennek a kegyelmi évnek a lehetőségeit a megújulásra. Az a célunk, hogy egyrészt a közös programok révén, másrészt a családi élet jobb megbecsülése által a társadalom és az Egyház e legkisebb sejtje hivatásában megerősödjék az év során. Számos példát ismerünk arra, hogy valaki családon kívül nőtt fel és felnőttként mégis jó családot tudott alapítani. Tudjuk azonban, hogy nem ez az általános. A gyermeknevelés természetes helye ugyanis a család. Ezért szeretnénk az év során mind egyházközségi, mind egyházmegyei programjainkban a családokat fókuszba állítani. A különféle programok közül szeretném a figyelmet az egyikre külön is felhívni és azt minden kedves testvérünk imáiba ajánlani. A 150 évvel ezelőtt született Boldog Ceferino, a cigányok védőszentje ünnepe alkalmából, idén április 30-án az egri bazilikában egyházmegyei cigányzarándoklatot szervezünk egyházmegyénk roma családjai számára lelkipásztoraikkal együtt. Az a célja ennek a zarándoklatnak, hogy cigány testvéreink találkozhassanak főpásztorukkal, megerősödjenek hitükben és egyházunk iránti elkötelezettségükben”. Az Egyház kezdeményezésének a Család Évével kapcsolatban volt még egy nagy hozadéka: hogy a civil szervezetek és a médiumok segítségével nemcsak a hívők közegében került a család a figyelem középpontjába, de az egész magyar társadalom érdeklődését is felkeltette.

Nagy sikere volt egyházmegyénkben ezt követően a Hit Ünnepének és a Keresztség Ünnepének is.   XVI. Benedek pápa hirdette meg a Hit Évét, amely 2012. október 11-től 2013. november 24-ig, Krisztus Király ünnepéig tartott. 50 évvel korábban, 1962. október 11-én nyitotta meg ugyanis Szent XXIII. János pápa a II. Vatikáni Zsinatot. Ez a nap akkor Szűz Mária Istenanyaságának ünnepe volt. Ehhez a dátumhoz kapcsolódik egy másik fontos esemény, amelyre a Szentatya hivatkozott. Szent  II. János Pál pápa 20 évvel azelőtt adta ki a „Katolikus Egyház Katekizmusát”, mint a II. Vatikáni Zsinat egyik gyümölcsét, „hogy a hit szépségét és erejét minden hívőnek bemutassa”. A Szentatya  „A hit kapuja” kezdetű apostoli levelében írta, hogy „újra fel kell fedeznünk a hit útját, hogy egyre világosabban meg tudjuk mutatni a Krisztussal való találkozás örömét és mindig megújuló életerejét”. Ugyanis – ahogy írta – „nem fogadhatjuk el, hogy a só ízét veszítse, sem azt, hogy véka alá rejtsük a világosságot” (Porta fidei, 3).

A 2014-es a Keresztség Éve volt. Dr. Ternyák Csaba érsek úr szavai szerint „újra fel kell fedeznünk a keresztséget, amely az új élet kezdetét jelenti. A keresztség az első szentség, mellyel válaszolunk Isten hívására. Aki hisz Istenben, megkeresztelkedik, az üdvözül” – –hangsúlyozta egyik, az ünnepi évet megnyitó beszédében az érsek. Alkalom kínálkozott arra, hogy valamennyien utána nézzünk annak, hogy mikor van keresztségünk évfordulója, és attól kezdve ünnepnek tartsuk azt a napot, amelyen az egyház tagjaivá váltunk. A jövőben  tudatosabban újítsuk meg keresztségi fogadalmunkat.

2015. február 2-tól 2016. február 2-ig zajlott a Szerzetesek Éve, 2016 pedig az Irgalmasság Éve, ennek kapcsán érsek atya az egyházmegye mindkét bazilikájában ünnepélyesen megnyitotta az Irgalmasság kapuit.

2013-ban az egri bazilikában zajlott az Isteni Irgalmasság V. Országos Konferenciája, mely a katolikus hívek figyelmét egyházmegyénkre és városunkra terelte. Szent Fausztina magán kinyilatkoztatásaiban, látomásaiban párbeszédet folytatott Jézussal, melyben - a nővér naplója alapján - Jézus kívánsága volt, hogy a húsvét utáni első vasárnap legyen az Isteni Irgalmasság napja. II. János Pál pápa 2000. április 30-án kihirdette az Isteni Irgalmasság ünnepét az egész világra. Ugyanezen a napon szentté avatta a nővért.

Főpásztorunk évente legalább két alkalommal (a tanév elején és végén) lehetőséget biztosít arra is, hogy a katolikus iskolák pedagógusai közös lelki napokon vehessenek részt, illetve találkozhassanak főpásztorukkal, egymással és a lelki mellett szakmai feltöltődésre is legyen lehetőségük.

Felelősség az oktatásügyért

Az Egyház hazánkban csaknem egy évezreden keresztül szinte kizárólagosan látta el a közoktatási feladatokat. A kommunista diktatúra idején ettől a lehetőségtől gyakorlatilag teljesen megfosztották (kivéve azt a nyolc szerzetesi gimnáziumot, amelyekbe korlátozott számban vehettek föl tanulókat). A rendszerváltozást követően elindult egy folyamat, melynek segítségével újból lehetőség nyílt arra, hogy feladatokat vállaljunk az oktatás terén is. Ez a folyamat mára gyakorlatilag kiteljesedett, mert az Egri Főegyházmegye fenntartásában 2012 óta 3 felsőoktatási intézmény, két önálló kollégium és évről-évre gyarapodó számú (közel 50) közoktatási intézmény működik. Ez számszerűleg többet is jelent, hiszen az óvodák és egyes általános iskolák tagóvodák és tagiskolák formájában működnek. Iskoláink között általános iskolák, gimnáziumok, alapfokú művészetoktatási intézmények, szakközépiskolák, szakiskolák vannak, a középfokon több esetben kollégiumok is tartoznak az intézményekhez. Természetesen, a katolikus iskolák száma ennél is jóval nagyobb, hiszen az egyházmegye joghatósága alá nem tartozó szerzetesrendek is működtetnek oktatási, nevelési intézményeket. Ezzel egyházmegyénk meghatározó szereplőjévé vált a térség oktatásügyének. Nagyhírű középiskolák kerültek az Egyház kezelésébe, ami nem csak az oktatás minősége tekintetében jelent számunkra kihívást, hanem annak a felelősségét is fölveti, hogy ezekben az intézményekben nő fel a jövendő katolikus társadalom gerince is. Ennek a hatalmas felelősségnek a tudatában és a megnövekedett szakmai feladatok magas színvonalú ellátása érdekében a Főegyházmegye Oktatási Főosztályt hozott létre, mely Egerben, a Kispréposti palotában kapott helyet.

Az oktatási intézmények sikeres működtetése bizonyítja azt, hogy az egyház fogékony a társadalom legfontosabb kihívásaira, és képes választ adni azokra a kérdésekre, melyek az embereket foglalkoztatják és önmaga is alkalmas és felkészült azokra a változásokra, melyeket a 21. század megkíván.

2010-ben a Főpásztor létrehozta az Érseki Vagyonkezelő Központot, melynek feladatai közé tartozik nem csak az egyházmegye legjelentősebb ingatlanainak és közgyűjteményeinek működtetése, hanem az egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont EU-s projekt megvalósítása is. Ennek keretében megvalósult az Érseki Palota középső szárnyának teljes felújítása, ahol a kiállítások mellett előadótermek, kávézó, és egyéb, a látogatók kényelmét szolgáló létesítmények kaptak helyet. A beruházás 2015 végén fejeződött be és 2016 elejétől egyháztörténeti és egyházművészeti kiállításokkal, történeti enteriőrökkel fogadja a látogatókat. A rekonstrukció keretében megújult az Érseki Palota előkertje is. Ez egyfajta nyitás volt a társadalom felé, hívők és nem hívők kerülnek az egyházmegye központjának közelébe. Az ÉVK igazgatójának feladatait Ficzek László általános helynök, prépost-kanonok, érseki irodaigazgató látja el.

Egyházunk a kultúra és a tudomány egyik letéteményese

2012/13 az Egri Főegyházmegye és az Eszterházy Károly Főiskola kezdeményezésére Eszterházy Károly emlékév volt, melynek keretében országos jelentőségű konferenciával emlékeztünk a néhai püspökre. Ennek eredménye  „A helyi érték”. Kulturális örökség tanulmányok.  In Agriam adveni c. kötet. Szerk.: Monok István, Eger, Lyceum Könyvkiadó 2013. Az Eszterházy Károly Főiskola gondozásában egy nagyjelentőségű kötet jelent meg a püspök egyetem alapítási terveiről Az egri Domus Universitatis és Líceum. Oktatás, tudomány, művészet 1773-2013. címmel.  Szerk.: Petercsák Tivadar Eger, Lyceum Könyvkiadó, 2013.

2014. július 2-án dr. Dolhai Lajos, a Hittudományi Főiskola rektora és dr. Liptai Kálmán az Eszterházy Károly Főiskola rektora megállapodást írtak alá egy egyháztörténeti kutatócsoport létrehozásáról, mely Eszterházy Károly nevét viseli, és melynek keretei között egyháztörténeti kutatások zajlanak szervezett formában.

2014-re megújult a gyöngyösi Szent Bertalan templom kincstára, ahol nemcsak korszerűen berendezett kiállítás várja a látogatókat, de restaurátor műhelyek is létesültek. A gyűjtemény az egykori Almásy-, vagy ismertebb nevén a Szent Korona Házban található, ahol 1806 és 1809 között három alkalommal őrizték a magyar koronát. A kincstárban nemcsak nagy művészi értékű ötvös tárgyakat, kelyheket, talpas kereszteket, ereklyetartókat és úrmutatókat őriznek, hanem képeket, könyveket, miseruhákat és szobrokat is. A 48 ötvösmű közül 12 középkori, illetve reneszánsz darab, melyek közül hét sajátosan magyar, filigrán díszítésű, bőrtűs kehely. Valamennyit egy műhelyben vagy mesterkörben készítették 1500-1510 között. Egészen más szépséget mutat az aranyozott ezüst gótikus toronyra emlékeztető úrmutató a 16. század elejéről, vagy a magyar készítésű, gazdagon díszített, barokk úrmutatók a 18. századból és még számos kehely, cibórium és ereklyetartó is a későbbi századokból.

2008-ban megújult az Egyházmegye honlapja, amely nemcsak tájékoztatja az érdeklődőket az aktuális eseményekről, de minden fontos információ elérhető a segítségével, ami megkönnyíti az Egyházzal és intézményeivel való kapcsolattartást. 2011-ben kibővült az egyházmegye média tevékenysége: előbb a havonta megjelenő Egyházmegyei Hírek nyomtatott és elektronikus változata, utóbb pedig a Szent István Televízió vállalt szerepet a hívek és nem hívő, de az Egyház iránt érdeklődő jó szándékú emberek tájékoztatásában. Ezeknek a tömegkommunikációs eszközöknek hatalmas szerepük van az evangelizáció munkájában, a 21. század színvonalán történhet az örömhír terjesztése.

Kitüntetések

Azt, hogy az egyházmegyében folytatott munka jelentősége túlnő az érsekség határain is, bizonyítják az elmúlt másfél évtizedben elnyert magas állami és egyházi kitüntetések.

2003-ban Fábián Zsuzsanna, a Főegyházmegyei Karitász önkéntes munkatársa a Szent Erzsébet Rózsája díjban részesült. A díjat 1999-ben alapította az MKPK és 2000-ben adták át először. „Az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek és a díjazottak személyes példájának elismerésére szolgál, hogy az együttérzés, a felebarátainkért érzett felelősség és a tevékeny szeretet keresztény eszméjét az egyénekben és a közösségekben felébressze, és ébren tartsa.”

Dr. Seregély István érsek úr 2005-ben Fraknói Vilmos díjban részesült. A díjat minden évben Fraknói Vilmos halálának évfordulója alkalmából adják át. Az elismerés azoknak adható, akik kiemelkedőt alkottak a teológia, a filozófia vagy az egyháztörténelem területén, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje kitüntetést adományozták számára.

Kuklay Antal kanonok urat 2008-ban Fraknói Vilmos-díjjal jutalmazták, 2009-ben a Hit Pajzsa díjazásban részesült, 2011-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. A Parma fidei – Hit pajzsa kitüntetést azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz.

2010-ben a Szent Erzsébet Rózsája díjban a szendrőládi Karitász munkatársa, Soltész Mária részesült.

2012-ben, a Szent István Könyvhét alkalmából Stephanus díjban részesült dr. Dolhai Lajos, a Hittudományi Főiskola rektora. A Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen létrehozott kulturális díja. 1993-tól az évente megrendezett Ünnepi Könyvhét  megnyitóján kerül átadásra a társulat fővédnöke és az alapítvány elnöke által, irodalmi és teológiai kategóriában. A díjazottak minden évben - az alapító okirat szerint - olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén.

Szintén 2012-ben, Szent István Király ünnepe alkalmából a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta dr. Löffler Erzsébet, az Érseki Vagyonkezelő Központ gyűjteményeinek vezetője több évtizedes, a kultúra területén végzett munkájáért.

Ugyancsak 2012-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia dr. Ternyák Csaba érsek úr kezdeményezésére Pro Cultura Christiana-díjat adományozott dr. Hauser Zoltánnak, az egri Eszterházy Károly Főiskola akkori rektorának. A kitüntetést a testület nevében a konferencia elnökhelyettese, Ternyák Csaba egri érsek adta át április 25-én Egerben a főiskola névadója, Eszterházy Károly egri püspök kinevezésének 250. évfordulója alkalmából megrendezett emlékünnepségen. A díjjal a püspöki konferencia köszönetét fejezi ki mindazért, amit a főiskolának helyet adó Egri Líceum felújításáért és az Egri Egyházmegyével való lelki-szellemi együttműködésért tett.

„Egy nagy családnak - az Egyháznak - lehetünk tagjai”

Útravalóul idézzünk föl néhány gondolatot dr. Ternyák Csaba érsek úr 2013-ban, a Hit Évében a csíksomlyói búcsúban elhangzott beszédéből, ezek a gondolatok iránytűként is szolgálhatnak az előttünk álló évekre:

„A hitben soha nem vagyunk egyedül. Testvérekre találunk, egy nagy családnak, az Egyháznak lehetünk tagjai, akiket a közös hit megvallása kapcsol össze. Nagy élmény újra felfedezni hitünket, tudatossá tenni, elmélyíteni, megerősödni benne. Jó azt is világosan látni, hogy ajándékba kapott hitünk olyan érték, amelyre érdemes gondosan vigyázni, mert veszélyek leselkednek rá, törékeny a cserépedény, amelyben őrizzük… Ha Jézusra és az ő Egyházára figyelünk nincs szükségünk nagy figyelmeztetésekre. Inkább arra van szükségünk, hogy amint óráinkat is időről időre hozzáigazítjuk a pontos időhöz, úgy hitünket is igazítsuk hozzá egyházunk hitéhez. A Hit Évének legyen az a legnagyobb eredménye egyházunkban, hogy mindannyian újra felfedezzük, jobban megismerjük és elmélyítjük hitünket.”

Löffler Erzsébet